Fehérre és feketére festették[1] ez ősi város a mesék, pedig a málló vakolat alatt ezernyi színt őriznek a falak.
Alapot vetett a „ius proprium”[2] égig emelte az oltárt a hit[3], a templomban a szó két hitet prédikált, szorgos kezek építettek jelent és jövőt.
Itt szeretett két szívvel Géczy Julianna és Görgey is itt kevélykedett[4], de őrzi-e vajon a múltat a jelen? Vagy mi mese volt, örökre elveszett?
Felvidéki anzikszok régi önmagamhoz (2019)
[1] utalás Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony és Mikszáth Kálmán: A fekete város c. regényére
[2] a betelepült szepességi cipszerek (németek) a hozott jog, azaz az őshazájuk szerinti jog szerint élhettek
[3] a lőcsei katedrálisban található Európa legmagasabb szárnyasoltára
[4] utalás az említett regények főhőseire: Géczy Julianna volt a fehér asszony, Görgey (sic!) pedig A fekete város főszereplője