Rozványi Dávid

Nagyszeben kedvenc városaim egyike, amiben napokat, heteket el lehetne tölteni, s biztos, hogy akkor sem tapasztalnánk meg minden csodáját. Emlékszem, amikor megérkeztünk, és elfoglaltuk a szállásunkat, a HÍD Egyesület Nagyszeben vendégeként, és kinéztünk az ablakon, legszívesebben semmi mást nem csináltunk volna, mint csak nézzük a várost. A város építészeti öröksége Prágához hasonlatos, ám méreteiben sokkal emberközelibb, a belváros ugyanolyan élő és nyüzsgő, mint a Budai v

Édesapám az Úr 2026. évének október havának 16. napján, pénteken távozott el közülünk. 16-án, mint Édesanyám, és pénteken, mint Jézus kereszthalálának a napján. Az arra a napra tervezett rendhagyó irodalomórát lemondtam, hiszen egy ilyen eset rengeteg ügyintézést jelent: halottkém, halottasszállítók, temetkezési vállalkozó, barátok rokonok értesítése telefonon és végül Édesapám gyászhírének nyilvánosságra hozatala. S este szűk családi körben koccintás és emlékezés rá. Kereszt

A fogarasi havasok kapujánál elhelyezkedő városban a magyar lakosság száma már csak százalékokban mérhető, azonban méltó helye van a magyar emlékezetben, történelmi és kulturális jelentősége vitathatalan. Már a XIII. században szász, székely és román nemesség élt e vidéken, különös módon keveredett a három kultúra. Talán a kultúra jobban segít megértenünk ennek a városnak a titkát, mint a történelmi tények. Két embert emelnék ki a városhoz kötődő alkotók közül: egy nőt és egy

„egyetlen realitása a nemcsak a székely, de az egész romániai magyar kultúrának”

Sepsiszentgyörgy legnagyobb ékessége kétségtelenül a Székely Nemzeti Múzeum, bakancslistás célpont minden Erdélyt járónak, azonban lehetetlenség úgy bejárni a várost, hogy ne csodálkozzunk rá ezernyi csodájára. A sok látnivaló között talán csak egy diszharmonikus van, a város olyan nevezetessége, amit ékességnek nem igazán nevezhetnénk: Vitéz Mihály szobra… A főtér sarkán egy látványos, ámde elhanyagolt szoborcsoport áll, Vitéz Mihály emlékét őrizendő. Nekem mindig a kolozsvá

Mofetták sok helyen vannak a világban: többbek között Franciaországban, Németföldön, Itáliában, Amerikában, azonban nekünk a mofetta Erdély egyik jelképe. A székely humoron nevethetünk a fővárosban is, kürtőskalácsot máshol is ízlelhetünk, az áfonyapálinkát magunkkal hozhatjuk, de a mofetta más: az igazi mofettáért Erdélybe kell mennünk. A mofetta nem más, mint a földből áradó szén-dioxidos gázfeltörés, amit már évszázadok óta használnak gyógyászati, értágító célra is. Mivel

Ahogy Mocsolya felől közeledve megpillantottuk a falut, meg kellett állnunk a határban, hogy megcsodáljuk a települést: ha van olyan hely, amelyre illik, hogy Isten a tenyerén hordozza, akkor erre mindenképpen - úgy fogják közre a hegyek a Mázsapatak völgyében Szilágysámsont. Hogy a helyeik is úgy érzik-e, hogy Isten a tenyerén hordozza őket? Nem tudni, de azt igen, hogy ebben a hegyek övezte faluban nem csak szőlő, de a legendák is dúsan termettek. A legősibb legenda a Pogán

Sarmaság igazi kincsei azonban nem szerepelnek az útikönyvekben. Elsőként mindenképpen a Bányavirág Nyugdíjas Egyesület - Sármaságot említhetném, ami hű bizonyítéka a helyi magyar közösség életerejének. Másodikként a Líceumot említhetnénk, ami igazi oktatási központ, teljes oktatási folyamatot és jövőképet kínál magyar nyelven a fiataloknak, s külön említeném meg a Líceum könyvtárát, ami valódi kulturális találkozóhely: szívesen térnek ide be nem csak a tanulók, de felnőttek

Sarmaság történetét a „kemény” szóval lehetne leírni. Az eredeti település egykor máshol feküdt, de a tatárjárás idején a lakosság a Töklen erdőbe menekült, s a vész elmúltával alapította meg a jelenlegi helyén a települést. A település egykori urai közül érdemes megemlíteni a Báthoriakat, a Sarmasághyakat, majd a Kemény családot. S kemény munkával bányászták itt az 1920-as évektől a barnaszenet, s a kemény munka kemény embereket termett. Keményt de ügyeseket is: a bányászokn

Rétságon, a 2. főúttól nem messze egy különös emlékmű bújik meg: a Pallavicini-Mindszenty emlékmű. 1956. október 30-án, a Felsőpetényben fogságban tartott Mindszenty József esztergomi érsek kiszabadult, s a felkelők a rétsági laktanyába vitték, ahonnan másnap Pálinkás (Pallavicini Antal, 1922-1957) őrnagy vezetésével egy menetoszlop kísérte Budapestre. Az elkövetkező napokban Pálinkás őrnagy tisztjei őrizték az érseki palotát, egészen a szovjet invázióig. Az eseményről Mindsz

Amikor visszagondolok az elmúlt évünkre, hálát kell adnom Istennek, a barátainknak és testvéreinknek, akik segítettek ezen az úton és nem utolsó sorban Török Tündének, aki társam volt ezekben az eseményekben és küldetésekben. Mindösszesen 43 írói eseményünk volt, azaz átlagban minden 9. napra jutott egy az évben. Hogy sok-e vagy kevés, az olvasóra bízom ennek megítélését. Én csodaként élem meg: nekünk nincs szabott árfolyamunk, mindenhová igyekszünk elmenni, ahová hívnak, nem

A hetem a favágás jegyében telt, tüzifát aprítottam télire, s közben arra gondoltam, hogy ebben benne van az egész életem. Van-e nemesebb...

A balatonberényi Hamvas-kilátóban 2025. augusztus 8-án elhangzott előadás szerkesztett változata TT : Dáviddal nagy örömmel jöttünk...

Gondolatok az új pápáról

A turista, ha olyan ivós játékba akarna kezdeni, hogy a ház minden egyenes vonalánál meginna egy felest, színjózanul indulna haza.

Egy Habsburg hadvezér, akit szerettünk

Hit, nemzeti örökség, jó értelemben vett multikulturalizmus, ami befogad, de nem adja fel magát – Bécs, én így szeretlek!

Bécs egyik öröksége: „A magyar zsidókat még a magyaroknál is kevésbé szeretem”

Egy város, mely megtagadott múltjából Gemütlich-módon megél...

Bécs talán legellentmondásosabb templomának története