Fény voltál, fényt hordoztál, fénnyé váltál… Meghaltál. Fényeskedjék néked az örök világosság! Mikor hallottam, azt hittem, nem lehet iga...

Dicsérhetnek-e téged, Uram, az ágyúk, kardok és halottak, harci trombiták hangja: dicsőít-e a halál és pusztulás? Kedves-e neked a romokr...

Ki tudná felsorolni a vesztett csatákat, a nemes és névtelen hősöket, kik vesztett ügyekért áldozták életük? Ki tudná leírni, mi volt uto...

Rajtad áll, hogy rajtatok áll. Légy ura sorsodnak, ne pedig szolgája. Légy merész álmaidban, de mindig tudj örülni, annak, amid van. Nem ...

Állok faladnál Fehérvár, mit neveznek Belgrádnak is. Hősi múlt s lakótelepek múltja s jelenje keveredik. Egykor itt harcolt Hunyadi, véle...

Brassó, te hegyek övezte város, az űzött király, hagyta reád címered, s a sorsod. Testvérharc űzte boldog Salamont[1], Szent László elől ...

A Kereszt függőleges: mert Isten az emberhez száll alá, s az ember, e hús-nyomoronc, Istenre szomjazik. A Kereszt vízszintes, mert mindez...

Szerelmed még szívemben ég múlt emlék örökké. Gyűlölöm, hogy szerettelek, lépted üteme lett szimfóniám, hogy szerelmed formált azzá, ki v...

Erdélyi és Partiumi verseim gyűjteménye az elmúlt 20 évből. Vannak közöttük közismertek, de vannak eddig publikálatlanok is, remélem, min...

Andinak, aki egyszer megkérdezte, mit jelent nekem a haza és azoknak, akiknek Trianon egyszerre történelem és élő seb Siratunk valamit, a...

A kárpátaljai magyar fiataloknak és A.-nak, aki egyszer azt kérdezte van-e jövője a hazának és a hazaszeretetnek Mi, magyarok, arra ítélt...

Siratok valamit, ami sohasem volt enyém: mikor születtem, csak mesékből ismertem, hogy egykor volt egy ország, kerek és egész – a hazám. ...

Ahogy a múltkor írtam, Tapolca bővelkedik érdekes és művészi köztéri szobrokban. Ezek közül az egyik, Marton László alkotása, a Négy évsz...

Jól tudták az egykor éltek, templomban Istent érint a lélek, tornyának el kell érnie a mennyet, ezért rakott egymásra sok követ, hívő lél...

Üres a sír már, csak angyal ül kövén, a kertben Jézus sétál, az élet csendje mindent átitat. Csak az őrök remegnek, a tanítványok még fél...

Rettegés angyala száll a világ felett, sófárként[1] szólnak szám-harsonák: ennyi a beteg, s közülük ennyi halt meg számok börtönébe zárva...

Néha rácsodálkozom, mily bölcs a nép, melyből származom: Gyümölcsoltónak nevezik e napot, mikor az angyal jó hírt hozott, hogy gyermek sz...

Erdélyi útiképek IV. Vágytalak látni, Erdély, mint ki titkos randevúra kész, valahányszor megállt a vonat, szívem egyre jobban dobbant… T...

Mezőkövesdi Takács István emlékére köszönettel Laczkó Pető Mihály úrnak, aki megmutatta nekem ezt a csodát Egy önarckép, az arcon vad sze...

Tudjuk-e Gyula utcáit járni, Jézust követve, s látni e várost, mint kőből épült Biblia Pauperumot[1]? Egy templom – Názáret Egy könyvtár ...