Nyíregyháza, hol táncra kél a gyarló emberi lét...

E föld mocsarai termettek egykor haló vitézeket és örök sárkányokat...

Bartha Mária Zsuzsánna lelkész asszonynak

Lennert Géza barátomnak

A zentai diákokkal közösen írt vers

Az Úr türelmesen kivár.

Az élet legyőzhet-e időt?

A Szakmák Éjszakáján született versem

Egy áprilisi nap, ami Tiszaörsről Zentára és Újvidékre hív A varázsos április, repceföldre aranyat hint, határba hív, és túl azon, túl a...

Tizenkét hónap, az idő körforgása, az ember éveinek örök körbe-körbe tánca, mert tavasz, nyár, ősz, tél, s kezdődik újra csak a lábunk...

Vagyok a világ, vagyok magam: a nagy mindenség kicsiny, alkotó mikrokozmosza, meztelenségemben elszáll belőlem a bőrömbe ivódott...

Mint a fának ágai, összetartozunk, a Tisza mentében, határon túl és innen, mert összeköt minket a szó és a vers, mi szívünkből fakad, és...

A vers 2025. április 11-én, a Költészet Napján született meg Tiszaörsön.

A férfi, ki mindent elveszített...

A verseket az Ászári Jászai Mari Általános Iskola tanulóival írtam 2025.04.08-án

Hit, nemzeti örökség, jó értelemben vett multikulturalizmus, ami befogad, de nem adja fel magát – Bécs, én így szeretlek!

Egy város, mely megtagadott múltjából Gemütlich-módon megél...

Bécs talán legellentmondásosabb templomának története

A múlt itt olyan, mint a dús asszonyi szépség...

Egy esőűző versike