Sziklaormon áll kicsiny vár,
csak mesében rajzolnak ilyet,
álmodnak falai.
Álmodnak, hisz joguk van erre,
ellenség erővel nem vette be soha,
mindig őrizték alattuk magyarnak a földet,
s volt egy év, a nagy vész után,
mikor a Koronának nyújtottak lakást.
A Koronának nyújtottak lakást,
a vár egy pillanatra
maga volt az ország,
ki mondaná,
hogy a falaknak álmodni nincs joguk?
Álmodnak a falak, hogy málladozásuk lassan véget ér, s közéjük visszatér az élet, bár jól tudják a kövek, a dicsőség már nem lesz teljes sosem, ahogy az ország sem, melynek védelmére egykor rendeltetett. S én is álmodom velük.