Balástya - diákvers
- Rozványi Dávid
- máj. 20.
- 1 perc olvasás
Ahogy Szent Balázs ünnepén
óvón átkarolja nyakam két gyertyaszál,
úgy ölel át az Alföld pusztája, tanyavilága,
mert ez a szülőföldem, falum, hazám.
Egy zöld sziget, otthon,
sok idegen táj, homokmező között.
Minden sarka részem, a könyvtár,
a Vadásztanya, a foci, az itt termett paprika.
Béke tölt el, ha itthon vagyok,
vagy a távolból Balástyára gondolok.
Bővebben az iskola honlapján.
2026.04.23.
Szép gondolat a balástyai templom három kapujáról. A hit, remény és a Boabet szeretet valóban egymásba fonódó erények, és jól jelképezik az ember Istenhez vezető útját. Tetszik a versben a kettősség: Isten felénk közelít a szereteten keresztül, mi pedig hittel és reménnyel tartunk felé. A kereszt formájú templom és a három kapu vizuális képe is erős. Jó ilyen elmélyült, egyházi témájú írást olvasni a mai zsúfolt hírek között. Köszönöm a megosztást, és a balástyaiaknak is köszönöm, hogy őrzik ezt a szimbólumrendszert.