Nagydorogon a rendhagyó irodalomóra keretében egy különleges kísérletet végeztünk: a Széchényi Sándor Általános Iskola 7-es diákjaival közösen írtunk verseket az otthont jelentő falvakról. A diákok munkái a tanáraikat dicsérik: Szabó Tamásné Gyöngyit és Balogh Lászlót – mi magunk is, Török Tündével, elámultunk, milyen élő és kifejező alkotások születtek!
Sárszentlőrinc
Itt járt egykor Petőfi iskolába,
kicsiny falu, nem lakják sokan,
de úgy egész jó,
mert az ismerős itt mind barát.
Pusztahencse
Csend.
Jó társaság,
itt még beszélgetnek egymással az emberek,
a mobilok korában ez különleges.
Bikács
Kis hely Bikács,
egy szempillantással befoghatod,
de aki itt él,
a másikra szeretettel néz,
a bikácsiak összetartanak.
Kajdacs
Ha kérdezed, miért szép a falum,
azt válaszolnám,
sok mindent nem rejt,
csendes falu a hazám,
történelme történetem,
de szép a virágok és a fák,
emlékművek őrzik a múltat,
a legnagyobb kincs azonban
az itt élő emberek
mind összetartanak és kedvesek,
kitartanak, bármit hoz az élet,
s focizni szeretnek.
Nagydorog
Nagydorog nagyon jó hely,
a dombvidék öleli,
szép a környezet,
itt mindig történik valami,
az ember sosem unatkozik,
mindig csinálunk közösen valamit,
néha zsúfoltnak érzem,
de mindenki kedves és aranyos,
minden szomszéd barátságos:
színes az én otthonom.
Nagyon kedves, szép versek, telve szeretettel!🥰❤️