Nadicsán Zsuzsának
Ne kérdezz miért, ahogy nem kérdezi a fa sem, hogy miért jön a tél, s a kalász sem kérdi, mi végre az aratás.
Ne kérdezd, miért jó a fáj, mert választ erre nem találsz.
Csak a csendet keresd, a választ sosem, mert a válasz csak szó, de éltet a csend.
A csend erő, a csend a szép, a csend várakozás.
Mert nem tart örökké a nincs, jó érkezik a rossz után, csak a gyenge siet, az erős kivár, mert mit érne tél nélkül a nyár?