Egy nő egy kislány szobra előtt, Török Tünde képéhez, a férfi és a nő szavaival.
A férfi szavai:
Egy kislány szobra, névtelen fiatalságát örökre őrzi a fém, s mellette te, egy nő, hús-vér. Te nem vagy örök: az időben élsz, de dönthetsz magad, mit akarsz: elszállsz múló időben, mint a szél, vagy lélekbe formálod a pillanatot, s az, mi igaz lényed, megmarad, egy mosoly, egy kép, egy dal, mert a lelket nem öli meg az idő, ha mered vállalni, hogy élj, örökre fiatal maradsz
- én ezt látom sorsodban, s arcodon.
A nő szavai:
Egy kislány szobra, névtelen fiatalságát örökre őrzi a fém, s mellette én, egy nő, hús-vér. Nem vagyok örök: az időben élek, de dönthetek, mit akarok: elszállni múló időben, mint a szél, vagy lélekbe formálva a pillanatot, hogy, mi igaz lényem, megmaradjon, egy mosolyban, egy dalban, egy képben, mert a lelket nem öli meg az idő, ha merem vállalni, hogy éljek, gyermeki maradhat a lelkem
- Elárulja fényképünk neked?