Szeretem zenédet, Erkel, A Himnusz és a Bordal dallamát, a Hazámban megérzem a nemzeti sorstragédiát, hogy megteremtetted a nemzeti operát.
De szívemben duettjeid dallama dobban, ebben érzem az igazi csodát.
Ahogy két ember, két külön világ, nő és férfi, úr és paraszt énekli saját igazát, két ellentétes harmóniát, mely elsőre élesen üti egymást: harcol egymással, s e vitában nyerni nem lehet, míg mindkettő magából nem enged, s meg nem találja a közös harmóniát.
Ki egyedül énekel, annak sorsa a halál, de kinek dallama a másik emberrel közös, életre kel, s áldásra talál.
Ebben érzem
zenéd csodáját,
a nemzetnek szóló
örök tanítást.
Először Török Tünde keltette életre ezt a verset, a Boldogságbolt gyulai könyvbemutatóján, 2022.07.29-én, a BORÓKA MAGYAR-SZÉKELY KULTURÁLIS KÖZHASZNÚ EGYESÜLET rendezvényén.