Karácsonyi szellemvacsora és más kávémesék
- Rozványi Dávid
- 4 órával ezelőtt
- 2 perc olvasás

A ma emberének már nincs ideje elmélyülni az olvasásban, legfeljebb annyi időt tudnak az irodalomra szánni, amennyi idő alatt megisznak egy kávét: innen vettem az ötletet, hogy kávémesének nevezzem el rövid írásaimat. Sokféle mese született az évek során, ahogy sokféle kávé is kapható: vannak hosszúak és expresszók, vannak édesek és keserűek, egyszerűek és különlegesek, de mind a gyenge, ám jóra törekvő emberről szól. Azokról, akik nem jutottak el a Boldogságboltba, de mégis rátaláltak a boldogságra, vagy legalábbis úton vannak felé.
· A könyv főbb fejezetei: A nő és a férfi – a férfi és a nő;
· Az ember, a lelke és az, amit művészetnek nevezünk;
· Az ember és a másik ember;
· Scana-mesék: tündérek és boszorkányok, minden lények a képzelet határán túlról;
· Remete-mesék: az ember útja Isten felé;
· Vartija útja a Boldogságbolt felé (egy kis háttér a Boldogságbolt c. könyvemhez) és végül:
· Karácsonyi szellemvacsora.
Vannak rövidebb és hosszabb mesék is, van, amihez elég egy eszpresszó, de van olyan is, amihez egy bögre kapucsínót tudnék ajánlani – azonban a mesék élve[1]zeti értékét nem befolyásolja, ha teát iszunk mellé!
A könyvben több mint 30 (egész pontosan: 32) írás található: ha naponta csak egyet olvas el a Kedves Olvasó, egy hónapra elég szellemi táplálékot tart a kezében!
A könyvben szereplő mesék:
1. A szerető és a szerelmes
2. A szépség titka
3. Viszontlátás - a nő és a férfi szemével
4. A kávéscsésze eltörött
5. Stüx-parti randi
6. Az asszony és a fal
7. A művész és életműve
8. A szobrász és modellje
9. Emléklomizás
10. A két ajtó
11. Álomfotó
12. Péntek délután a vonaton
13. Sárkányfa
14. Kávézó a sorsok keresztútján
15. A dunaújvárosi vonat
16. Az asszony és a látogató - Idősek világnapjára
17. Tükörtörő tündér
18. A tündér a szerelmesek útján
19. A hóvirágmező
20. A kisfiú a manók útján
21. A tündér és a kövirózsa
22. A remete barlangja
23. A remete és a vágyak
24. A diószedő Isten
25. A boldogság szavai
26. A Salvator-kápolna felé
27. „Egy lenge álomkép csupán…”
28. Az asszony és a tópart
29. „Se harmat, se eső…” - Az elhagyottak boldogsága
30. Töréspontok
31. Az elrejtett kulcs
32. Karácsonyi szellemvacsora
Ez a harminckét mese külön-külön is élvezhetők, de egymás mellett egy különös ívet írnak le: az ember saját lelkéből kiindulva talál el először a másik emberhez, majd a magasabb dimenzióba, a művészetekhez, Istenhez, hogy végül megtalálja magában azt, amivé válhat: egy igazabb és boldogabb embert.
Ez a könyv szakít a novelláskötetet hagyományos felépítésével: az egyes gondolatköröket egy-egy vers vezeti fel. Lesznek versek, amik ismerősek, s lesznek újak is, amik csak a könyvben olvashatók.
A könyv elkészültében csodálatos emberek segítettek, szeretnék itt is külön köszönetet mondani nekik:
Török Tündének, hogy segített megalkotni a kötet ívét, hogy irodalmilag lektorálta azt;
Kövesdy Zsolt teológusnak, hogy szakmai szempontból ellenőrizte a könyvet;
Schlosser Juditnak a nyelvi lektorálást és szerkesztést;
Lennert Gézának, hogy különleges fényképébe öltöztethettem a könyvet;
és Füssy Angélának, hogy kiváló előszavában értő és érző lélekkel összefoglalta a könyv üzenetét.
Comments