top of page

Látogatóim száma

Karácsonyi szellemvacsora és más kávémesék

  • Szerző képe: Rozványi Dávid
    Rozványi Dávid
  • 4 órával ezelőtt
  • 2 perc olvasás


A ma emberének már nincs ideje elmélyülni az olvasásban, legfeljebb annyi időt tudnak az irodalomra szánni, amennyi idő alatt megisznak egy kávét: innen vettem az ötletet, hogy kávémesének nevezzem el rövid írásaimat. Sokféle mese született az évek során, ahogy sokféle kávé is kapható: vannak hosszúak és expresszók, vannak édesek és keserűek, egyszerűek és különlegesek, de mind a gyenge, ám jóra törekvő emberről szól. Azokról, akik nem jutottak el a Boldogságboltba, de mégis rátaláltak a boldogságra, vagy legalábbis úton vannak felé.

·         A könyv főbb fejezetei: A nő és a férfi – a férfi és a nő;

·         Az ember, a lelke és az, amit művészetnek nevezünk;

·         Az ember és a másik ember;

·         Scana-mesék: tündérek és boszorkányok, minden lények a képzelet határán túlról;

·         Remete-mesék: az ember útja Isten felé;

·         Vartija útja a Boldogságbolt felé (egy kis háttér a Boldogságbolt c. könyvemhez) és végül:

·         Karácsonyi szellemvacsora.

Vannak rövidebb és hosszabb mesék is, van, amihez elég egy eszpresszó, de van olyan is, amihez egy bögre kapucsínót tudnék ajánlani – azonban a mesék élve[1]zeti értékét nem befolyásolja, ha teát iszunk mellé!

A könyvben több mint 30 (egész pontosan: 32) írás található: ha naponta csak egyet olvas el a Kedves Olvasó, egy hónapra elég szellemi táplálékot tart a kezében!

 

A könyvben szereplő mesék:

1.       A szerető és a szerelmes

2.       A szépség titka

3.       Viszontlátás - a nő és a férfi szemével

4.       A kávéscsésze eltörött

5.       Stüx-parti randi 

6.       Az asszony és a fal

7.       A művész és életműve

8.       A szobrász és modellje

9.       Emléklomizás

10.   A két ajtó

11.   Álomfotó

12.   Péntek délután a vonaton

13.   Sárkányfa

14.   Kávézó a sorsok keresztútján

15.   A dunaújvárosi vonat

16.   Az asszony és a látogató - Idősek világnapjára

17.   Tükörtörő tündér

18.   A tündér a szerelmesek útján

19.   A hóvirágmező

20.   A kisfiú a manók útján

21.   A tündér és a kövirózsa

22.   A remete barlangja

23.   A remete és a vágyak

24.   A diószedő Isten

25.   A boldogság szavai

26.   A Salvator-kápolna felé

27.   „Egy lenge álomkép csupán…”

28.   Az asszony és a tópart

29.   „Se harmat, se eső…” - Az elhagyottak boldogsága

30.   Töréspontok

31.   Az elrejtett kulcs

32.   Karácsonyi szellemvacsora

 

Ez a harminckét mese külön-külön is élvezhetők, de egymás mellett egy különös ívet írnak le: az ember saját lelkéből kiindulva talál el először a másik emberhez, majd a magasabb dimenzióba, a művészetekhez, Istenhez, hogy végül megtalálja magában azt, amivé válhat: egy igazabb és boldogabb embert.

Ez a könyv szakít a novelláskötetet hagyományos felépítésével: az egyes gondolatköröket egy-egy vers vezeti fel. Lesznek versek, amik ismerősek, s lesznek újak is, amik csak a könyvben olvashatók.

A könyv elkészültében csodálatos emberek segítettek, szeretnék itt is külön köszönetet mondani nekik:

Török Tündének, hogy segített megalkotni a kötet ívét, hogy irodalmilag lektorálta azt;

Kövesdy Zsolt teológusnak, hogy szakmai szempontból ellenőrizte a könyvet;

Schlosser Juditnak a nyelvi lektorálást és szerkesztést;

Lennert Gézának, hogy különleges fényképébe öltöztethettem a könyvet;

és Füssy Angélának, hogy kiváló előszavában értő és érző lélekkel összefoglalta a könyv üzenetét.

Comments


bottom of page