Zalavár, legalábbis a Történelmi Emlékpark esetében különösképpen is igaz, hogy a látnivalók száma fordítottan arányos a lakosság számával: egy pár négyzetméterre tömöríti össze több ezer év történelmét.
Érdemes a látnivalókat tudatosan, időrendben végiglátogatni.
Az első mindenképpen a Kis-Balaton Ház. ahol a természetet és a természettel harmóniában élő ember életmódját ismerhetjük meg. A tematikus termekben mutatja be a hely történetét, a természettel kezdve, a történelmi korokon és életformákon keresztül, változatos eszközökkel: a makettektől, a diorámákon át a filmvetítésig, ki sem hagyva az interaktív bemutatókat, minden korosztálynak élvezetes programokat kínálva. A Kis-Balaton Ház melletti tematikus játszóteret érdemes felkeresni a gyermekes családoknak.
Szent Cirill és Metód szobra: a település igazi története Kr.u. 840 körül kezdődött meg: Németh Lajos, keleti frank uralkodó birtokot adományozott a Morvaországból száműzött Priwinának, aki itt építette fel székhelyét, majd 855 körül itt emelték fel Hadrianus (Adorján) vértanú bazilikának is beillő zarándoktemplomát (a zalavári karoling-kori leletek a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthetők meg). Ebben az időszakban (a 860-as évek végén) látogatott ide Szent Cirill (827-869) és Metód (815-885), a szláv írás megalkotói, Európa társvédőszentjei. Életrajzuk alapján könnyen elképzelhető, hogy a cirill írásmódot részben pont itt fejlesztették ki. Metód később Pannónia érseke lett, s működésének tényleges központja Zalavár volt. Emléküket a Történelmi Emlékpark bejáratánál szobor őrzi.
Magyarországon keveset tudunk erről a két szentről, emléküket inkább a szláv és pravoszláv országokban ápolják, két dologról azonban mindenképpen beszélnünk kell.
Az első, hogy képesek voltak elválasztani a vallásban a kulturális hagyományt a hittől. Hogy Krisztus tanítása fontosabb, mint az, hogy a pogányok milyen nyelven dicsőítik Istent és milyen betűkkel írnak. Hogy a kereszténység felvétele nem jelenti a nemzeti önazonosság feladását, hanem új dimenzióba helyezését. Művük ma is él: a szláv népek többsége ma is tőlük eredezteti liturgiáját és írását.
A második, hogy a prófétákat ritkán ismerik el életükben, ez lett Cirill és Metód sorsa is. Először csak eretnekséggel vádolták meg őket, de röpke pár év alatt tisztázták magukat a vádak alól. Cirill volt a szerencsésebb, ekkor halt meg. Metód sorsa rosszabbul alakult: bár Pannónia püspökévé nevezték ki, de a salzburgi érsek elfogatta, zsinat elé állította és börtönbüntetésre ítélte. Szerencsére, a pápa, VIII. János messzebbre látott, mint a kortársak többsége és utasítására szabadon engedték.
Bár az írás megnevezése Szent Cirill nevét őrizte meg, de valójában e két testvér műve együtt vált teljessé. Metód, fivére halála után annak utolsó üzenete szerint élt: „Nézd, testvérem, ugyanazt a sorsot vállaltuk, és ugyanazt a barázdát szántottuk. Én a földbe hullok, mert az én időm lejárt. Tudom, te nagyon szereted szent hegyedet, de ne add fel érte hithirdető munkádat. Hol találhatod meg jobban üdvödet?”
Cirill és Metód szobra előtt gondoljunk erre a két férfira, akik lényeget fontosabbnak tartották a külső jegyeknél. Érdemes elolvasni róluk II. János Pál pápa Szent Cirill és Metód evangelizációs munkájának 1100. évfordulója alkalmából írt enciklikáját, ide kattintva vagy részt venni a hévízi orosz ortodox egyházközség szertartásán.
Ezt az időszakot a magyar honfoglalás zárta le: 907-ben a magyarok legyőzték a bajorokat a pozsonyi csatában (érdekesség, hogy a Zalaváron ásatásokat végző Dr. Szőke Béla Miklós véleménye szerint ez a csata nem a ma Pozsonyként ismert településen, hanem Zalaváron zajlott le).
Templomrom: Zalavár történetében a Honfoglalás nem jelentett végzetes törést: már a Karoling-korban apátság állt itt Szent Adorján tiszteletére, később a két kort összekötő bencés apátság épült a Várszigeten (ekkoriban a helyet a Balaton vette körül, így a jól védhető volt a sziget). Szent István király parancsára 1019-ben szentelték fel újra a templomot, a település pedig ispánsági központ lett. Az egykori egyházi központ még romjaiban is monumentális, az ember szinte törpének érzi magát a múlt évezredek romjai alatt. Szent István király idejében az egyik legjelentősebb apátság volt, később, egyes források szerint még ereklyéjét is itt őrizték.. De pár évszázad elmúltával az új hódítók és az korok azonban már nem voltak ily kegyesek a bazilikához: 1440 körül a belharcok idején erődítménnyé vált, a török időkben rövid időre végvárrá, majd 1702-ben, a Bécsi Haditanács döntése alapján, I. Lipót király parancsára felrobbantották. A pusztulás pecsétje, furcsa módon az újjáépítés volt: a visszatérő bencések nem itt, a nehezen megközelíthető szigeten, hanem Zalaapátiban telepedtek le, s a régi bazilika és kolostor köveit használták fel az építkezéshez. Érdekesség, hogy a jogfolytonosság jegyében megőrizték a „Zalavári Szent Adorján” nevet és pecsétet.
S az egykori Zalavár, a mai Vársziget évszázadokra mély álomba merült…
Első királyunk korára emlékezik az 1996-ban rekonstruált, XI. századi alapokra épült Szent István templom: egy újabb öltés, amely összeköt minket a múltunkkal. A templomot négy Zala megyei szobrász modern szobra díszíti, meglepően jól illeszkedve a középkori térbe. A négy szobor, melyek keretbe foglalják történelmünket: Szent István (Farkas Ferenc alkotása), Szent László (Szabolcs Péter), Szent Adorján (Béres János) és természetesen a Madonna, a Magyarok Nagyasszonya (Fischer György). Különleges alkotások: négy művész, négy látásmód, mégis harmónia árad belőlük.
Azt hiszem, méltó befejezése zarándoklatunknak, ha betérünk ide és imádkozunk hazánkért.
A jövő ígéretét a 2010-ben, Makovecz Imre tervei alapján elkészült Millenniumi Emlékmű hordozza. Érdekesség, hogy a „millennium” szó itt nem az ezeréves keresztény magyar államiságra, hanem Zala megye ezer évére utal. Az emlékmű belsejében található életfa 258 levelén a megye településeinek neve olvasható.
Néhány gyakorlati tanács: a helyszín kocsival és biciklivel is jól megközelíthető, jó parkolási lehetőségekkel. A látnivalók közül a Kis-Balaton ház csak nyitvatartási idő alatt látogatható, a többi látnivaló szabadon bejárható, kedvezőtlen időjárás esetén is. Érdemes rá legalább két órát szánni, s a látnivalók sokszínűsége miatt igazi családi program lehet. Az Emlékparkról bővebb információk itt olvashatók: http://www.zalavarpark.hu/index.php, de az aktuális információkért érdemes még felkeresni a http://www.nyuduvizig.hu/ oldalt is.
Comments