A Szent György-vonalak, vagy másképpen Ley-vonalak története is az emberiség eredendő bűnéhez, az I. Világháborúhoz vezet vissza. Az emberek eladdig még nem élt át ilyen mértékű és ennyire egyetemes pusztítást, s ez megkérdőjelezte mindazt, amiben addig hittek. A vallásos társadalmak eltávolodtak hitüktől, a világiak vallásossá váltak, különböző színű forradalmak törtek ki, s úgy mellékesen elterjedt a szexuális szabadosság. Új utakat kerestek az emberek, s volt, akinek az újat az ősi, elfelejtett tudás jelentette.
Angliában ekkor vették észre az Old Straight Track Club tagjai, hogy az ősi építmények egy jól beazonosítható vonalhálózat mentén helyezkednek el, s ennek egyeneseit Ley-vonalaknak nevezték el. Egyesek szerint a „ley” egy ősi angol kifejezés, ami tiszta, üres helyet jelent, mások szerint a vonal mentén elhelyezkedő települések nevében szerepelt a „ley” szótag – lehet, hogy a két magyarázat nem zárja ki egymást.
Az elmélet szerint, ezek az energiavonalak keresztül szővik a földet, a metszéspontoknak különös jelentősége van: összefüggés figyelhető meg a nyersanyaglelőhelyekkel, az időjárással, a csomópontok pedig kulturális központtá váltak.
„Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes.” (Shakespeare, Hamlet, fordította: Arany János) - gondolom magamban, ha ilyen elméletekkel találkozom. Mivel nem vagyok fizikus (mint például annak a szovjet tudóscsoportnak a tagjai, akik a magyarországi Ley-vonalakat tanulmányozták), így az elmélet helyességéről nem merek véleményt formálni, inkább a kollektív tudattalanban betöltött szerepét veszem górcső alá.
A Ley-vonalakat Magyarországon Szent György-vonalaknak nevezik, így adja magát a feltételezés, hogy nálunk azoknak a templomoknak és településeknek az elhelyezkedését kell vizsgálni, melyekben szerepel Szent György. A feladat érdekes: a középkorban a nem magyar és nem középkori szentek közül elsősorban Szent Márton és Szent Mihály tisztelete volt erős, Szent Györgyé kevésbé, így viszonylag egyszerűnek tűnik a feladat: egy térképen fel kell tüntetni ezeknek a helyét és össze kell vetni a feltételezett Ley-vonalakkal.
A térkép készítésekor a mai településneveket és létező templomokat vettem figyelembe, azaz nem végeztem teljes mélységű kutatást, de az elmélet vizsgálatához kellő kiindulópontnak tűnt.
A Ley-vonalakat a térképre az általánosan elfogadott térképek alapján rajzoltam fel.
Ha nem is esik minden pont egy Ley-vonalra, de megfigyelhető, hogy a Szent Györggyel kapcsolatos földrajzi pontok sűrűsödnek azok körül, ez valószínűsíti, hogy az elmélet alapja benne van a kollektív tudattalanban.
Ez azonban a jelen… Érdemes a múltat is megvizsgálnunk, a Szent István korában alapított szakrális helyeket (a korábbi időszakból nem maradt fenn olyan teljeskörű adatbázis, amit elemezni tudnánk).
Térképen ábrázolva a püspöki székhelyeket, apátságokat és prépostságokat, ezt a képet kapjuk:
Mint látható, egyértelmű megfeleltetés itt sincsen, de megfigyelhető, hogy a XI. században a szakrális helyeket ott alapították, ahol a vonalak sűrűsödtek, ez, ha nem is igazolja, de mindenképpen alátámasztja, hogy a Ley-vonalakkal tisztában voltak a középkor emberei.
Azonban felmerül a kérdés, ha el is fogadjuk, hogy a szakrális helyek eloszlása követi a Szent György vonalakat, hogy ennek nem más ok, pl. gazdasági, politikai áll-e a hátterében? Ha ez igaz lenne, akkor a nem szakrális helyeknek, a váraknak is ezt az eloszlást kellene követnie. Azonban, ha, megnézzük az István-korabeli Magyar Királyság térképét, azt látjuk, hogy a várak egyenletesen oszlottak el, azaz a Szent-György vonalak csak a szent helyekkel hozhatók összefüggésbe:
Jómagunk kirándulni indultunk Nagybakónakra, a Kőszikla szurdok tanösvényt szerettük volna végig járni. Ahogy közelítettünk, körül ölelt a béke és a csend, Istenáldotta tájon jártunk, az odavezető út és a falu is első pillantásra a szívünkbe költözött. Az erdei parkolóban leraktuk a kocsit és nekiindultunk az ösvénynek, de nem jutottunk sokáig: a vihar járhatatlanná tette az utat. Egy darabig próbálkoztunk, aztán feladtuk.
Eszembe jut, amit olvastam arról, hogy a Ley-vonalak metszéspontjának egyik jellemzője a veszélyes időjárás… Igaz, ezt már megfigyeltem máshol is: azok a hegyi ösvények (mint például a Holdvilág-árok), amikről titkokat regélnek, ritkán járhatók, gyakran egy vihar vagy jég, ami összetöri a hidakat és elsodorja az ösvényeket. Azt mesélik, hogy úgy két évtizede két gömbvillám is találkozott Nagybakónak térségében, ez is erősíti az energiavonalak metszéspontjával kapcsolatos elméletet.
Az ok-okozat itt felcserélhető: a racionális énem azt mondja, hogy a megközelíthetetlen völgyek félelmet ébresztettek az emberekben és ezért legendákkal töltötték meg; a természetfeletti énem meg azt, hogy a természet őrzi titkait a turisták elől.
Visszafordultunk és a parkoló közelében található energiaparkhoz, az Árpád-forráshoz sétáltunk: ez azon ritka pontok egyike, ahol 3 vonal is találkozik. Annak ellenére, hogy milyen messze van mindentől ez a forrás, egy percre sem voltunk egyedül, folyamatosan érkeztek a zarándokok, akik lelki töltekezésre érkeztek.
Az energiaparkban egy gondolatébresztő táblát olvashatunk: a Ley-vonalakat Magyarországon Szent György-vonalaknak, Kínában sárkány-vonalaknak hívják. Szent György a legenda szerint legyőzte a sárkányt, s Anglia védőszentje is: a sárkány valamilyen formában megjelenik mindhárom elnevezés hátterében.
Magyarországon sok szakrális hely van, amely elmondhatja magáról, hogy a Szent György-vonalak mentén fekszik, azonban Nagybakónak energiaparkjának, úgy érzem, filozófiája van: megközelíthetjük pár lépéssel a parkolóból, vagy mint Parsifal, nagyot kerülve a szurdok felé. Mintha egy felsőbb erő arra hajtana minket, hogy mindig az az értékes, amiért megszenvedünk, amihez könnyen jutunk hozzá.
Hogy igaz-e mindez? Nem tudom, de egy biztos: aki eljön ide, békét és csendet talál. Érdemes megpróbálni.
A Szent György-vonalak találkozási pontja
Néhány gyakorlati tanács: a helyszín kocsival és biciklivel is jól megközelíthető, a faluban pontosan jelölik az energiapark és a tanösvény kezdetét. Az energiapark felé sima az ösvény bárkinek jó szívvel ajánlom, a tanösvényt viszont csak a közepesen gyakorlott túrázóknak. Indulás előtt érdemes tájékozódni a https://nagybakonak.hu/ honlapon.