Az út mentén sírkövek,
közöttük félve lépek,
róluk rám egykor éltek néznek,
idő koptatta arcvonásaik
egy valaha-világot idéznek:
egy birodalmat, mely világot jelentett,
egybefogott Európát, Afrikát, Ázsiát,
s vad földbe vassal békét és jólétet vetett,
falakat húzott, gyártott tömegcikkeket,
hódolt isteneknek, s a test örömének,
utakat épített katonáknak és kereskedőknek,
szállítván árukat, s eszméket.
Közben e szétszórt
új globalista kor gyermekeként,
kérdezem magamtól csendesen:
e magára oly büszke jelen,
ha múlik két évezred,
a holnapnak mit jelent,
a jövőnek mit üzen?
Lesz-e ki olvassa
e kőbe zárt időkapszulát?
Az egyik leglátványosabb, bár méltatlanul kevésbé népszerű római-kori emlékünk a Tácon található Gorsium. Nem csak az alapterülete, de kiépítettsége miatt is érdemes ellátogatni ide: hihetetlenül sok használati tárgy, sírkő található itt, sőt, egy korabeli erődfalat is helyreállítottak. További információk ide kattintva érhetők el: https://www.gorsium.org/
További lullázások ide kattintva olvashatók!
Comments