Vízből és porból, vágyból és sárból alkotott embernek, húsnak és léleknek, férfinak és nőnek minket Isten.
Állva a parton meztelen, nap fénye húsaranyt teremt, paradicsomot idézve, hol még a lég s a víz a lételem, feküdve a vízbe, a Dunába, mely, mint Istenünk, örök gyermekként örülni gyermekként ölelni a szépet, mit teremtett Isten.