Egy kastély alszik a város szívében, évszázados álmot, mint Csipkerózsika, daliás urakról, finom asszonyokról, kik egykor lakói voltak, emléküket feledi a málló vakolat. Jók voltak-e, vagy gonosz zsarnokok? Vitázik rajta a történelem, de éltek és éltettek e falakat, melyeken túllép az idő oly könnyen. Körötte város zaja, sportcsarnok, üzlet, iroda, biciklisták hada, de csendes szellem idéz múltat a lépcsőfordulóban, barnult képeken, s talán a kastéllyal együtt én is szebb
