Rozványi Dávid

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban falán egy különös, fájdalmas verset olvashat a látogató: Horváth Jula balladáját: Horváth Jula beleesett a dobba. - Jó emberek, álljon meg a masina, Kit szerettem, beleesett a dobba! - Nyitsd ki, anyám, zöldre festett kapudat, Hadd vigyék bé esszezúzott lányodat! Farkaséknál meggyújtották a lámpát, Talán ott is Horváth Julát sírassák. Horváth Julát feltették a szekérre, Elvitték a Hirsch orvos úr házához. Hirsch orvos úr

A történelem ítélőszéke beidézte a nagy nőcsábászokat, beteg kor, beteg értéke szerint eldöntse, az elsőség melyet illeti. Az első volt a kóbor minnesanger [1] : ki istennőt és szüzet szeretett [2] , de az elsőben már nem hisz senki sem, s bánatában meghalt a második. És jött Zsigmond, király és császár, kinek ágyába éjente új leány került. De mert hódításai címének szóltak, bírái szerint garast sem ért férfiként. És jött don Juan, a császári fattyú, ki harcban s nyoszolyán g