top of page

Látogatóim száma

1. Érkezés a Tátrába

  • Szerző képe: Rozványi Dávid
    Rozványi Dávid
  • 2019. júl. 16.
  • 1 perc olvasás

Frissítve: 2020. máj. 11.



Kesernyés cigaretta íz, kopár hegyoldalak, messze tűnt régmúlt idők.


Vasalás gőzillatú regéiben, nagymamám erről mesélt, hogy eget karcolnak hegyek, s végtelenek a fenyvesek. Kisgyermekként hittem is meg nem is.


Nagymamám meghalt, elnémultak a régi mesék…


És eltűntek a végtelen erdők, az ősinek tűnő fenyvesek, téli szélvész tépte ki a fákat, s vele a mesék utolsó szavait.


Ez maradt: kopár hegyoldal, és egy félig szívott cigi.


De a kitépett fatörzsek helyén rózsaszín tenger lengedez, virágok, melyeket eddig nem láttam meg.


Mert a természet él és örök, csak minket, buta embereket rémít oly nagyon a halál és pusztulás.




Felvidéki anzikszok régi önmagamhoz

Comentários


bottom of page