Mikor kamaszként jártam erre, kemény télben, szürke kommunista időkben, még világvégi kis völgy volt, krisztus-hű gorálok lakta kis falu.
Kis templomában öregasszonyok, elnyújtott bús szláv énekek, az oltáron és a szentképek alatt, hisz Karácsony nyolcadában jártunk, üveggömböknek tengere.
Kamaszként nézve, oly giccsesnek tűnt!
Mégis őszinte és hittel teli.
Ma már a templom szép, az öregasszonyok helyén turisták ülnek, az ének szövegét projektor vetíti ki, olyan minden, mint lennie kell.
Mégis, nekem hiányzik, az üveggömbök giccses hite.
Valami eltört, valami elveszett, szétpattant, mint színes karácsonyfadísz.
Felvidéki anzikszok régi önmagamhoz
Comments