A böjtölésről

„Te, amikor böjtölsz, kend meg fejedet és mosd meg arcodat, hogy ne lássák rajtad az emberek, hogy böjtölsz, hanem csak Atyád, aki a rejtekben is ott van!” – Máté evangéliuma 6,17-18.

Használd arra a böjtnek havát,

hogy önmagadra rátalálj,

mindent, mi hús és régi, levetve,

lelked mélyén Istenre lelj.

Csodálkozz rá arra,

hogy mily nemes ital a víz;

az egyszerű étel is zamatos;

a kevés is lehet királyi lakoma;

a kávé cukor nélkül is ébreszt;

a ritkán mondott szó értékesebb;

a templom csendje beszédes lehet,

s az ima: remény-magvetés.

Vannak, kik e napokban,

húst esznek és vigadoznak,

de nem ők a te mérföldköveid:

ne másoknál akarja jobbá válni a böjtben,

hanem magadnál akarj jobbá lenni

e szent időben.

Ha csak vizet innál és semmit sem ennél,

hogy saját szentségednek fényében sütkérezzél,

bizony, a dáridózóknál kisebb lennél,

s nevedet az Igazak Könyve nem őrizné.

Ne arra gondolj a böjt során,

hogy miről lemondasz, érdemeddé válik,

inkább arra, mit lélekben megnyersz:

az igaz böjt nem önmegtartóztatás,

hanem dús ajándék,

világodról lemondva új világra lelsz,

Istenhez térsz és Isten lesz veled.

#Nagyböjt #Jézus