Diákvers - Zenta

Zenta, vagy nékem otthon,

e város, mely egyszerre

Európa és haza,

több, mint házak halmaza:

híd mely nem csak Tiszán át,

de az „én”-ből másokhoz vezet,

benne van a család,

a Nagymamám pörköltje,

rántott húsa.

az életet hozó ciszterna,

minden kicsi és nagy.

2025.04.25.

Nekem e város otthonom:

kicsit Szent, mint a Kiszsinagóga,

kicsit édes,

mint a Mignon az iskola mellett,

vidám, mint a kocsmában a bor,

élénk min a csárdában a szó,

elegáns, mint a pavilon a téren,

sokszínű, mint a grafiti

a Tisza-parton.

Minden perc itt életet igenel,

mint a tiszavirág tánca.

Itt értelmet nyer a szeretet.

2025.10.30 - gimnazisták

Kik e városban élnek,

mind hídverők is kicsit:

összekötik a Tisza partjait,

hidat építenek

a szent és profán között,

a Városházától a vásártéren át,

a Népkerten keresztül a Kápolnáig,

a gesztenyefák Szent-György vonalán.

Az idő itt lágyan ellebeg,

Thurzó Lajos szavain,

Andruskó Károly képein,

s a Révész-szobor,

mint paraszt Kharón vigyázza azt.

2025.10.30 - felnőttek

#diákvers #Zenta