Esti vonat - Szőnyi István festményéhez

Kopárodott tájon vonat száguld át kopár fák kopár falu lakói eltűntek, a földje néptelen, elszürkülnek a színek, az élet színe sötétbe vált, eltűnik minden mi szép és vidám.

Csak a vonat száguld, fénye a haladás, a faluból a város felé, hátrahagyva egy régi világ, mikor még éltek a színek, mikor még élt a létezés, mikor még örökkébe csendesült az idő.

Csak a vonat száguld, kopárodott tájon át, zsákmánya az idő s a fény, moloch*-várost táplál, s ami marad:

egy töltés

kerítés

sötét

csontváz fák

A festő lassan leteszi ecsetjét a múló idő öröklétbe vált.

* pogány alvilág isten a Bibliában

#Zebegény #SzőnyiIstván