Üres lett a templom, már nincs aranyos gomb tornyán - mint az utcák, hol egykor vesztett szerelemem sétált, most visszhangtalan a csend, csak kong, kopog a magány.
Üres lett a templom, nincsen papja már, se Átváltoztatás, törékeny asszony mondja a liturgiát, féltucat lélek figyeli szavát.
Mert, ahogy a család csonka gyermek nélkül, úgy a mise sem egész Szentség nélkül, de a szeretet és hit gyógyít hiányt.
Beszél arról, hogy Isten szeret, hogy örök a remény, hogy igazak a litánia ismételt szavai.
És áldás után új ima rebeg, hogy legyen több pap és szerzetes, hogy a templom üres ne legyen, hogy a liturgia és az ünnep legyen újra teljes.
Imáik hallva arra gondolok, hogy bár a vesztett szerelmek mind halottak, de a kihalt utcákon, át a völgyeken, s hegyeken, már hallani lépteid, és újra visszatérsz.
Ez biztos, hisz Benned miénk az örökké.
Comments