Ma a naptár Krisztus Királyra jár, templomodban veled nézek szembe.
Te hófehér ostyadarabkán, valóságosan, de láthatatlan
– én testi életemben, zaklatott lelkemmel, zajos életemnek terheit cipelve.
Itt vagy, Uram, s itt vagyok én, Te a Király és én szolgád; mint minden nap kellene.
Mert Te nem fényben, csillogásban és ragyogásban, harsonák siketítő zajában aranyban és ezüstben,
hanem a csendben és alázatban vagy király mindenek felett.
Nem szolgállak a menny reményében, nem szolgállak a pokol félelmében, vagy földi jutalom reményében, de szolgállak, mert itt vagy velem csendben szolgállak, mert engeded, hogy szabadon tegyem, s Királyomnak vallak, mert csendben mindig itt vagy velem, nem hagysz magamra sohasem, mert bármit is teszek: szeretsz.
Solymár, 2017
Comments