Melyik Magyarország legsötétebb vidéke? No, nem átvitt, hanem szószerinti érdelemben!
Mi a közös a kisföldalattiban és a Zselicben?
Hol mutat a legkevesebbet a mérleg, ha ráállunk?
A kérdésekre a választ a Zselici Csillagparkban találjuk meg: ez hazánk legkevésbé fényszennyezett területe, így a csillagok itt látszanak a legszebben. Hogy ez milyen egyedülálló kincs, jelzi, hogy Európában elsőként a Zselici Tájvédelmi Körzet, a skóciai Galloway Forest Parkkal közösen nyerte el a „Nemzetközi Csillagoségbolt-park” (International Dark Sky Park) címet. (Korábban két ilyen park volt csak, Észak-Amerikában.) Úgy is mondhatnánk: ahogy a kisföldalatti első volt a kontinensen, úgy a Zselic is első volt – de nem Nagy Britannia után másodikként, hanem megosztott első helyen. Hazánkban még a Hortobágyi Nemzeti Park egy része és a Bükk-fennsík nyert el Csillagoségbolt-park címet (2011-ben és 2017-ben).
A harmadik kérdésre majd később válaszolok…
Nos, ennyi elsőség is elegendő lenne arra, hogy felkerüljön a hazai turisták bakancs-listájára, de valójában a Zselic és a Csillagpark ennél sokkal több.
Az első különlegesség: maga a Zselic. Csodálatos élővilág és környezet fogadja az erre térőt. Érdemes a Csillagpark felé néha megállni a hosszú kocsiúton és élvezni az erdő csendjét.
A Csillagparkba megérkezve érdemes először a kilátóba felmenni: elcsépelt kifejezés, hogy páratlan kilátásban lesz részünk, itt mégis igaz: ha nem a Csillagpark felöli oldalra tekintünk, az érintetlen erdőt láthatjuk magunk előtt, mintha évszázadokat repülnénk vissza az időben. Legtöbben a Csillagpark bejáratánál jönnek rá arra, hogy hiba volt nem egész naposra tervezni a programot: a környéket akár önállóan, akár szervezett, nappali természetismereti túrákon is fel lehet fedezni. A kilátóból látható, hogyan rajzolódnak ki a Csillagparkot körbe vevő park rönkökből a különböző csillagképek.
A Csillagpark programjairól érdemes előre tájékozódni: bár a kiállítások önmagukban is teljes élményt jelentenek, de a távcsöves bemutatókra vagy a planetáriumi filmvetítésre mindenképpen érdemes befizetni.
Manapság általában kétféle módon lehet becsábítani egy kiállításra az érdeklődőket: egyedülálló gyűjteménnyel vagy interaktív programokkal. A Csillagparkban biztosra mennek, és mind a kettővel várják az érdeklődőket. Egyedülálló a meteoritok típusait és a Hold kőzetet bemutató kiállítás, mely felett a Hubble űrtávcső méretarányos makettje lebeg. Apróság, de a belsőépítészeti megoldásoknak köszönhetően a látogató úgy érezheti magát, mintha maga is a világűrben lebegve szállna egyik meteorittól vagy bolygótól a másikig. A csillagászati kiállítást programok keretében lehet megtekinteni.
A másik szárny az interaktivitásé: előadásra alkalmas termek, érdekes tablók, az elméleti tudást szellemes eszközökkel teszik kézzelfoghatóvá - s itt térnék vissza a bevezetőben feltett kérdésre: „Hol mutat a legkevesebbet a mérleg, ha ráállunk?”. Itt ugyanis kipróbálhatjuk, hogy melyik bolygón hány kilót mutatna a mérleg. Itt tudományos igazolást találunk arra a régi viccre, hogy nem vagyok túlsúlyos, csak nem a megfelelő bolygóra születtem. A természeti kiállítás szabadon megtekinthető, amikor épp nincsenek programok a teremben.
(Nem vagyok túlsúlyos, csak rossz bolygóra születtem)
Mégis, a Csillagpark minden csodája mellett, a legnagyobb élmény kifeküdni a kontinens legsötétebb éjszakája alatt a park padjain és az égboltot szemlélni. Hasonló élményem, eddig csak az erdélyi hegyek között volt (ezt mint a Csillagpark munkatársától megtudtam, a mérések is visszaigazolják), de bevallom, a zselici égbolt részletgazdagsága ezt is felülmúlja. Az ötletes utcabútorok hívogatnak, tökéletes kilátást biztosítva: ez ember a csendben eggyé válik a Földdel és a csillagokkal, megérzi, mit jelent a világegyetem részének lenni. Az ilyen pillanatokban önkéntelenül is Dávid zsoltára (8,) jut eszembe: „Bámulom az eget, kezed művét, a holdat és a csillagokat, amelyeket te alkottál.”
Nem akarom ezt az érzést szembe állítani azzal a tudással, amit a Csillagpark megtestesít, mégis azt hiszem, ez a rácsodálkozás nyitja meg az utat az ismeretek megszerzése felé.
Bővebben: http://zselicicsillagpark.hu/
Néhány gyakorlati tanács: a csillagpark helyszíne a googlemaps-en pontosan megtalálható, azonban érdemes útközben műhold-alapú navigációt alkalmaznunk, mivel az erdőben nincs mindenhol mobilnet. Ide mindenképpen tiszta időben érdemes ellátogatni, és ne feledjük, hogy a telihold fénye mellett kevésbé látszódnak a csillagok, ezért ha megoldható, újhold idejét érdemes kiválasztani. Amennyiben nem tervezünk kirándulást, érdemes naplemente előtt legalább 2 órával megérkezni: ez az időtartam elegendő arra, hogy felmásszunk a kilátóba és legalább egy programon részt tudjunk venni a Csillagparkban. A tágas parkoló közvetlenül a Csillagpark mellett található. Amennyiben hosszabb szabadtéri csillagszemlét tervezünk, érdemes takarót is vinni magunkkal és már a naplemente előtt kiválasztani egy kényelmes helyet. Nagyon fontos illemszabály, hogy sötétedés után nem illik lámpát gyújtani, ezzel percekre elvakíthatjuk a többi embert! Se zseblámpát, se a mobilon található vakut ne használjuk, még a monitort se nézegessük, a teljes sötétségben ez is nagyon zavaró lehet!