A medvék és a nagy medvevadász balladája

Aszalós Péter barátomnak

„A medve nem játék” ősi bölcsessége,

e tájon gyakorta érvényét vesztette,

mert jött az Elvtárs, Géniusza e földnek,

s kedvtelésből a macikat halomra öldöste.

Vonta a vállát a sok góbé és pásztor,

„hogy őket lövi, még mindig az a jobb,

mintha minket venne célkeresztbe,

a medvéért is kár, de értünk nagyobb lenne!”

Üres lett az erdő, mint otthon a kamra,

de az Elvtársat is utolérte a karma:

hamarosan már őrá is lődöztek,

vége lett a kornak, mit egykor neve jegyzett.

Visszatért a sok maci, egyre többen lettek,

kevés is nekik már az ősrengeteg,

néha élelmezésért a faluba járnak,

nem nagy örömére a turistáknak.

Tanulság nem túl sok, talán épp csak ennyi:

a természet bölcs, de az ember esze csak cseppnyi,

ha nem tud dirigálni Gaia ősanyának,

jobb lenne inkább hallgatnia rája.

Rozványi Dávid