Régi ház az út mentén,
múlt időkről regél,
őrzi az ünnepet,
s a hétköznapot,
gyöngyként őrzi és fűzi,
a hajdan élteket:
mikor az élet több volt, mint a lét,
a tegnap értelmez mát,
s épít holnapod:
régi lakosok szelleme jövőt ígér,
s áldássá lesz a jövő nemzedék.
Balatonberény honlapja így mesél a Múltházról: „A Kossuth Lajos utca 129-es házszám alatti régi, rusztikus parasztházat 1991-ben alakították a paraszti életet bemutató „Múltházzá” a Kopzós-Pödrős Hagyományőrző Együttes kezdeményezésére.
Az épület több mint 100 éves, azon kevés eredeti állapotában fennmaradt paraszti házak egyike mely megmutatja milyen volt a község utcaképe, és betekintést enged az akkori házépítési szokásokba. Akárcsak a szőlőhegyi présházaknak, ennek is vályogfala és nádteteje van, a nyílászárók még eredetiek. A belső tér 4 helységből áll: előszoba, füstös konyha, tisztaszoba, kamra. A berendezési tárgyak többségét a község lakói adományozták a kiállítás számára.
A kiállítás célja a paraszti lakókörnyezet bemutatása mellett a községben divatozó egykori szokások, ünnepek megismertetése a látogatókkal. A Múltház nyáron a hét minden napján várja az érdeklődőket Kovács János és Kovács Ilona gondnokságában.”
A kiállítás különlegessége, hogy időutazásra hívja a látogatókat: a XIX. századtól kezdve egészen a XXI. századig eljuthat az érdeklődő.
Köszönöm a verset! Kedvelem a Tájházakat, őrzik és reprezentálják az utódok számára elődök életét, tárgyait. Jó látni az élettereket, szinte érezni az egyszerű élet minden nehézségét, szépségét!
Régi emlék mindig érdekes, mert nagyon sokat örököl belőle a jelen, és így adjuk tovább a jövőnek. Tiszta szobánk még nekünk is volt, mindig a vendégnek volt fenntartva. Azt mi nem használtuk. A sparheltben, egy tartályban mindig volt melegvíz, ha épp kellett. Nagyon jó dolog, ha a múlt értékeit összegyűjtik, és bemutatják a jelennek, mert így marad meg múlt, értékként.