Máshol kőből és fából,
verejtékből és vasból
épülnek a várak és kastélyok
- nálunk az álmok emelnek falakat.
A háború békét álmodott[1],
az ifjú pár családot, békés öregséget,
a szegénység vastagabb szelet kenyeret,
s az igába vetett nemzet szabad hazát.
Az édes álmokból nehéz az ébredés:
a béke mindig háborúra vált,
forradalmakra rákontráz a sors,
az ifjú asszonyt kolera ragadja el,
a szép eszmék csak nyomort teremnek,
s a szabadság is szlogenné szelídült.
Mégis:
ahogy minden éjjel álommal kecsegtet,
úgy minden éra új édent érlel,
ha másképp nem: hát mozgóképen,
és a gyertyák minden éjjel csonkig égnek[4].
A Nádasdy-kastély azok közé az épületek tartozik, melyeknek nem történelme, hanem történetei vannak, s ezekből az egyéni történetekből áll össze másfél évszázad közös történelme. A kastélyt Nádasdy Ferenc (1842–1907) építette, hogy feleségével, Zichy Ilonával (1849–1873) igazi otthonra találjon. Szerelmükre jellemző, hogy a korban nem igazán megszokott módon közös hálószobát terveztek maguknak. Ilona azonban már nem élte meg a kastély elkészültét: 24 évesen, kolerában elhunyt. Férje, Ferenc többet nem házasodott meg, s a kastélyt úgy rendezte be, mintha felesége még mindig élne.
A kastély a második világháború végéig élte fénykorát: élénk társasági élet, nagy vadászatok helyszíne volt, azonban a család távozása után a romlás évtizedei jöttek: először kifosztották, majd különböző praktikus célokra használták, végül 1982-től kezdve üresen állt. 2009 és 2021 között felújították, ma már régi fényében tündököl.
Érdekesség, hogy a kastélyban számtalan filmet és sorozatot forgattak: a már említett, A gyertyák csonkig égnek mellett pl. a Borgiákat, a Drakulát és az Underworld-öt.
[1] a Nádasdyak a birtokot 1859-ben szerezték meg, a bukott szabadságharc után.
[2] az 1849 utáni passzív ellenállás korabeli megnevezése
[3] forrdalamat
[4] itt forgatták a Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek c. regényéből készült filmet 2005-ben.
Comments