Nagykároly álma – És mégis!

Nagykárolyban otthont álmodnak a házak, dicső múlt helyett békés jövőt. Hőse a békeszerző, s nem a hadvezér[1], ki háborút békére cserélt, s kastélya sem kevélyen áll, hanem fényli a harmóniát.

Nagykárolyban otthont lel a lélek, a szellem kényelmes fotelben elpihen, álmodik életet, álmodik szerelmet, hitet, mely mindent éltet s életre kelt, őszi csendben, tavaszi napfényben kastélyfák béke-ölelésében.

Nagykároly, nekem indulás és cél,

egy város, mely örökre bennem él,

mint csók és keresztvetés,

botlás és újrakezdés,

biztos jelen és távoli remény,

Isten általi életteljesség.

[1] utalás Károlyi Sándorra (1669-1743), aki a Rákóczi-szabadságharc után szatmári békében (1711) a szabadságharc céljainak jelentős részét elérte

A cím utalás "Élettánc III. És mégis..." c. regényemre, amiben a várost részben Nagykárolyról mintáztam.

#ErdélyiÚtiképek #Partium #Nagykároly