A Prónay-kastély meséi (Alsópetény)

Boldog a hely, melynek nincs történelme,

csak ezernyi apró bohókás története,

a história Nógrádban megbicsaklott,

nem folydogált, csak sziesztázott.

Werbőczy[1] egykor itt írt törvényeket,

egy megszűnő országnak írta a lexeket[2],

s közben petényi borral itatta Luther doktort[3],

kerülni el a hitbéli rebelliót.

Crouy-Chanel[4] Frankhont Petényre cserélte[5]:

lépett volna Árpád-ház örökébe,

de igényéről azt mondták, nem legitim,

így nem lett Turul[6] véréből királyunk megint.

A Prónay grófné az ablakban fotelban ült,

kezében egy bársonykötésű lektűr,

lelkéből szálldít mély sóhajokat:

hol vannak már az ily nemes férfiak?

Az úton csörömpölve vonult Julius,

kebelén tucatnyi dekórum[7],

idézve fel a régi szép időket,

mikor a főherceg[8] mellett szárnysegédkedett.

A világjáró Andreánszky báró[9],

vetített képekkel útibeszámolt,

s egy falusi halkan néni felkiálott:

hiszen zsiráfot még sosem látott!

Amikor még aranysúlyú volt a szó,

párbajra hívták az öreg Miklós grófot,

helyette az öccse duellózott,

becsületet szolgáltak a kardok!

Ezernyi mesét regél e táj,

milyen is volt egykor e világ,

hogy lehetne élni másképp is tán,

hogy lehetne jobb is, igazabb talán.

Alsópetény, 2025.06.03.

További információk a Kastély honlapján!

#Alsópetény #Prónay #PrónayKastély

[1] Werbőczy István (1458-1541) magyar jogtudós, a Hármaskönyv, a magyar törvénykönyv összeállítója

[2] törvény (latin)

[3] Werbőczy 1521-ben a worms-i német birodalmi gyűlésen egy vacsorán látta vendégül Luther Mártont, és megpróbálta meggyőzni, hogy a kereszténység egységének érdekében vonja vissza tanait

[4] ejtsd: krui-sanel

[5] a Crouy–Chanel család tagjai III. András magyar király (1265-1301, uralkodott 1290-1301) leszármazottjainak tartották magukat. A család egy része Magyarországra költözött, de itt nem ismerték el, hogy az Árpádok férfiági leszármazottjai lennének. A család sírboltja az alsópetényi katolikus templomban található.

[6] utalás az Árpád-ház eredetmondájára: „Ügek… …igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Önedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isten, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el.” (Anonymus: Gesta Hungarorum)

[7] kitüntetés

[8] Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse

[9] Andreánszky Gábor (1895-1967), botanikus, paleobotanikus.