Temető Telkibányán (Lengyelhoni versek 3.)

Kis falu, hegyektől ölelve, háromszáz bányász lelke kísért, az aranybarlang meséje övék, haláluk már csak ízes emlék, fájdalmuk nem éri el a ma emberét, majd fél évezrede. Rendezett utcák, domboldalban kis temető, dőlt vaskereszt, naiv Krisztus-arc.

Sorolom szememmel a neveket, s az éveket, a legtöbben ötven évet alig éltek, magamban forgatom a kérdést: ez a falu nekem tündérkert, vajon a sorsuk mi törte meg?

#lengyelhoniversek #Zemplén #Telkibánya #temető