2021 Úrjövetének második vasárnapján, december 5-én különleges ajándékot kaptam: adventi beszélgetésen vehettem részt Tiszaörsön.
Az író-olvasó találkozó délután ötkor kezdődött a Művelődési Házban. Két házigazdám is volt: Vona Tímea és Török Tünde.
Tímea nem csak a szervezést vállalta, nem csak tökéletes, családias módon de tökéletes természetességgel vezette azt, mintha már évek óta ismernénk egymást, mindezt úgy, hogy nem csak velem beszélgetett, hanem a közönséget is be tudta vonni. Bár a járványhelyzet miatt, külön-külön asztaloknál ültünk, mégis, mintha mindannyian az adventi koszorú köré gyűltünk volna össze.
A beszélgetést Török Tünde előadása színesítette, idézett fel új és új világokat. Ez volt a második közös szereplésünk, de ha Isten megadja, még sok fogja követni.
Az életre keltett műveim:
Karácsonyi szellemvacsora (részlet)
Kivételes alkalom volt, hogy a Boldogságboltot ketten adtuk elő, testvériesen megosztva a szerepeket: én voltam az öreg örmény, s az összes többi szerepet Tünde vállalta.
A beszélgetés végére egy kis meglepetést tartogattam: Tiszaörsi élményeim alapján egy verset írtam a Kálvária-dombról (ezt később fogom publikálni honlapomon).
Csodálatos, baráti társaság gyűlt össze, szívem szerint név szerint mindenkit felsorolnék, de hadd említsek meg két különleges embert, aki megtisztelt jelenlétével: Szécsi József, költő és Hajnal Imre helytörténész úr.
A beszélgetés volt az este szellemi része, utána következett a lelki, a szakrális elem: mindannyian átvonultunk a templom elé gyertyagyújtásra. Először Vona Tímea osztott meg velünk néhány szép és igaz gondolatot, majd Tünde olvasta fel Egy el nem küldött karácsonyi üdvözlőlapra c. versemet.
Nekem különösen fontos volt ez a perc: ez volt a 300. alkalom, hogy egy művemet dokumentáltan előadták valahol.
Itt csak némán álltam és próbáltam átérezni az ünnepi várakozást – de különleges megtiszteltetésként a falu adventi koszorúján Tündével együtt gyújthattam meg a második gyertyát.
S van-e más feladatunk, mint fényt gyújtani a sötétben?
Remek összefoglaló egy igazán "rozványis" befejezéssel! Gratulálok!