Konsztantyin Szimonov verséhez, Édesanyám emlékére
Várok Rád, s te megjössz majd, hosszú utadról,
várok rád, ha november hideg köde fojt,
várok rád, ha hó esik, s jeges minden út,
várok rád, ha nem hallok tőled sose szót.
Várlak én még akkor is, ha nincs is már remény,
hiába súgja is eszem, hogy jobb a felejtés.
Comentarii