Volt egyszer egy hegy, évszázados múltja volt ott a keresztútjárásnak. Azt mondják, még a török kiűzése után kezdtek ott imádkozni a betelepülők, emlékezve Krisztus szenvedésére. És jöttek az idők, jött a háború, s az imák zsongását csatazaj némította el. És jöttek az idők, s a falu lakosait összeterelték, elvitték messzi országba. És hiába jöttek az idők, nem járt ki senki a kálvária dombra, csak a szél. És jöttek idők, amikor a kálváriát, a kápolnát újra emelték, mert jöttek új építők. És jöhetnek új idők, nem némul el az ima.
És hiába jönnek újabb idők és hoznak járványt és félelmet, az ima, a hit, mint a virágok a szárazság és a tűzvész után, újra kihajtanak.
Solymár, Szél-hegy
De szép, szeretettel és reménységgel teli sorok!❤️