Keresztút a Biblia szavaival és a solymári kálvária domborműveivel
- Rozványi Dávid

- 2019. márc. 27.
- 7 perc olvasás
Frissítve: márc. 12.
Bevezető elmélkedés
Aki igaz, járjon továbbra is az igazság útján, és aki szent, legyen továbbra is szent. Hamarosan eljövök, s velem lesz a jutalmam, hogy mindenkinek megfizessek tettei szerint. Én vagyok az alfa és az ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég. Boldogok, akik megmossák ruhájukat a Bárány vérében. Hatalmuk lesz az élet fája fölött, és a kapukon mennek be a városba. (…)
Én, Jézus, elküldtem angyalomat, hogy az egyházakban tanúsítsa ezeket: Én vagyok Dávid gyökere és sarja, a fényes hajnalcsillag.
A Lélek és a menyasszony mondják: „Jöjj el!” Aki hallja, mondja: „Jöjj el!” Aki szomjazik, jöjjön. Aki kívánja az élet vizét, ingyen vegye.
Jelenések könyve 22,
1. Jézust halálra ítélik

Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Ki hitt abban, amit hallottunk, és az Úr karja ki előtt nyilvánult meg? Úgy nőtt fel előttünk, mint a hajtás, és mint a gyökér a szomjas földből. Nem volt sem szép, sem ékes [hiszen láttuk], a külsejére nézve nem volt vonzó. Megvetett volt, utolsó az emberek között, a fájdalmak férfia, aki tudta, mi a szenvedés; olyan, aki elől iszonyattal eltakarjuk arcunkat, megvetett, akit bizony nem becsültünk sokra. Bár a mi betegségeinket viselte, és a mi fájdalmaink nehezedtek rá, mégis (Istentől) megvertnek néztük, olyannak, akire lesújtott az Isten, és akit megalázott. Igen, a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze; a mi békességünkért érte utol a büntetés, az ő sebei szereztek nekünk gyógyulást. Mi mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk, ki-ki a maga útjára tért, és az Úr mégis az ő vállára rakta mindnyájunk gonoszságát. Megkínozták, s ő alázattal elviselte, nem nyitotta ki a száját. Mint a juh, amelyet leölni visznek, vagy amint a bárány elnémul nyírója előtt, ő sem nyitotta ki a száját.
Izajás 53,
2. Jézus vállára veszi a keresztet

Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Én azonban nem akarok mással dicsekedni, mint Urunk, Jézus Krisztus keresztjével. Általa keresztre szegezték nekem a világot, és engem is a világnak.
Galatáknak írt levél 6,
„Ha valaki követni akar, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivéreit és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet a tanítványom. Aki nem veszi fel keresztjét és nem követ, nem lehet a tanítványom.”
Lukács evangéliuma 14,
3. Jézus először esik el a kereszttel

Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Az Úr biztosítja az ember lépteit, akinek útjában tetszését leli. Ha megbotlik is, de nem esik el, mert az Úr megfogja kezét. Mert az Úr az igazságosságot szereti és nem hagyja el soha szentjeit. Az igazak birtokolják a földet, és ott laknak mindörökre
37, zsoltár
Ellenségem, ne örülj!
Igaz, elestem, de fölkelek,
sötétségben éltem,
de az Úr a világosságom.
Az Úr haragját el kell viselnem (…)
mindaddig, míg ítéletet nem hoz ügyemben,
és igazságot nem szolgáltat nekem.
Elvezet a világosságra
és megláthatom igaz tetteit.
Ha látja ellenségem, elborítja a szégyen,
azt, aki így szólt hozzám:
„Ugyan hol az Úr, a te Istened?”.
Mikeás 7,
4. Jézus anyjával találkozik a keresztúton

Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Uram, nem dölyfös a szívem, szemem nem tekintget gőgösen. Nem keresek nagy dolgokat, amelyek meghaladják erőm. Megtanítottam hallgatni a lelkem, így békét szereztem neki. Mint anyja ölén a gyermek, mint a gyermek, úgy pihen bennem a lelkem.
131, zsoltár
Ezt mondja az ÚR: Hangos jajgatás hallatszik Rámában és keserves sírás: Ráhel siratja fiait, nem tud megvigasztalódni, mert nincsenek többé fiai. Ezt mondja az ÚR: Hagyd abba a hangos sírást, ne könnyezzenek szemeid! Mert meglesz szenvedésed jutalma – így szól az ÚR –, visszatérnek fiaid az ellenség földjéről. Reménykedhetsz a jövőben – így szól az ÚR –, mert visszatérnek hazájukba fiaid.
Jeremiás 31,
5. Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet

Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak javára. Ennek lettem a szolgája, Isten rendeléséből, amelyet értetek kaptam, hogy Isten szavát egészen érvényre juttassam: Azt a titkot, amely korszakok és nemzedékek óta rejtve volt, s amelyet most szentjeinek kinyilatkoztatott. Velük akarta megismertetni Isten, milyen fönséges gazdagságot rejt a pogányok számára ez a titok: Krisztus bennetek a megdicsőülés reménye. Őt hirdetjük, amikor intünk és a teljes bölcsesség birtokában tanítunk mindenkit, hogy minden embert tökéletessé tegyünk Jézus Krisztusban. Ezért fáradok és küzdök az Ő erejével, amely hatékonyan működik bennem.
Kolosszeieknek írt levél 1,
6. Veronika megtörli kendőjével Jézus arcát

Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Az Úré a föld és ami betölti, a földkerekség és minden lakója. Ő alapozta tengerekre, és megerősítette a vizek fölött. Ki mehet föl az Úr hegyére? Ki állhat az ő szent helyén? Akinek a keze tiszta és ártatlan a szíve, akinek az esze nem csaláson jár, s aki nem esküszik hamisan. Az Úr az ilyet áldja meg, Istenétől, gyámolától megkapja jutalmát. Ez lesz a sorsa a népnek, amely őt keresi, amely a te arcodat keresi, Jákob Istene. Emeljétek föl fejeteket, kapuk, ősi kapuszárnyak, táruljatok, hadd vonuljon be a dicsőség királya! Ki a dicsőség királya? Az Úr, a hatalmas és erős. Az Úr, a harcban verhetetlen. Emeljétek föl fejeteket, kapuk, ősi kapuszárnyak, táruljatok, hadd vonuljon be a dicsőség királya! Ki ez a dicsőség királya? A Seregek Ura a dicsőség királya.
24, zsoltár
7. Jézus másodszor esik el a kereszttel

Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
„Majd ha véget ér lelkének gyötrelme, látni fogja a világosságot, és megelégedés tölti el. Szenvedésével sokakat megigazultakká tesz szolgám, mivel gonoszságaikat magára vállalta.
Izajás 53,
Urunk és Istenünk, aki erős kézzel kihoztad népedet Egyiptom földjéről és így nevet szereztél magadnak mind a mai napig, vétkeztünk ellened és gonoszat műveltünk. Most azonban, Uram, végtelen igazságosságodra kérlek, forduljon el bosszúd és haragod városodtól, Jeruzsálemtől és szent hegyedtől. Hiszen a mi vétkeink és atyáink gonoszsága miatt lett Jeruzsálem és a te néped gyalázat tárgyává minden szomszédunk előtt. Hallgasd meg végre, Istenünk, szolgád könyörgését és esdeklését, és feldúlt szentélyed fölött ragyogjon fel arcod, ó Urunk, tenmagadért. Istenünk, fordítsd felénk füled és hallgass meg minket. Nyisd ki a szemed, és lásd meg elhagyatottságunkat és a szent várost, amely a te nevedet viseli. Hiszen nem a mi igaz voltunkban, hanem a te végtelen irgalmadban bízva terjesztjük színed elé könyörgésünket.
Dániel 9,
8. Jézus beszél a síró asszonyokhoz

Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
A Sionra vivő utak gyászolnak, mert nincs, aki ünnepelni jönne. Kapui mind elhagyottak, papjai sóhajtoznak. Lányai gyászban vannak, és ő maga is csupa keserűség.
Akik szorongatták, fölé kerekedtek, ellenségei dúskálkodnak. Maga az Úr sújtott le rá, tömérdek vétke miatt. Gyermekei fogságba mentek, az elnyomó szeme láttára.
Sion leányának eltűnt minden dicsősége. Fejedelmei olyanok lettek, mint a kosok, amelyek nem találnak legelőt. Erejüket vesztve vonszolják magukat üldözőik előtt.
Jeruzsálem emlékezetébe idézi nyomorúsága és elnyomatása napjait, amikor népe ellenség kezére került, és senki nem sietett segítségére. Elnyomói látták ezt, és mulattak pusztulásán.
Súlyosan vétkezett Jeruzsálem, és tisztátalanná vált. Azok, akik tisztelték, most mind megvetik, mert látják gyalázatát. Ő maga meg csak sóhajtozik, és szégyenében elfordítja arcát.
Szenny borítja ruhája szegélyét; nem gondolta volna, hogy ilyen végre jut. Szörnyű mélyre süllyedt, és nincs, aki vigasztalja. „Uram, lásd meg nagy nyomorúságomat, mert ellenségem ujjong fölöttem.”
Jeremiás siralmai 1,
9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel

Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Van, aki ellankad és segítségre szorul, erőben szegény, csak gyengeségben gazdag, de az Úrnak irgalommal tekint rá a szeme, és ki is emeli nyomorúságából. Fölemeli fejét, hogy sokan csodálják.
Sirák fia 11,
De hatalmasok, akik ok nélkül bántanak,
és sokan vannak, kik jogtalanul gyűlölnek.
A jót rosszal viszonozzák nekem,
s megtámadnak, mert az igazságot keresem.
Uram, ne hagyj magamra,
Istenem, ne maradj távol tőlem!
Siess segítségemre, Uram, üdvösségem!
38, zsoltár
10. Jézust megfosztják ruhájától

Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Olyan vagyok, mint a kiöntött víz. Csontjaimat szétszedték, szívem, mint a viasz, szétfolyt bensőmben.
Torkom kiszáradt, mint a cserép, nyelvem ínyemhez tapadt.
Kutyák falkája ólálkodik körülöttem, s gonosztevőknek serege zár körül. Kezemet és lábamat összekötözték, és a halál porába fektettek.
Megszámlálhatom minden csontomat; ők néznek és bámulnak, elosztják maguk közt ruhámat, köntösömre pedig sorsot vetnek.
Ne maradj hát távol, Uram, te vagy segítségem, siess mentésemre!
22, zsoltár
11. Jézust keresztre szegezik

Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Az Írás így szól: Lerontom a bölcsek bölcsességét, s az okosak okosságát meghiúsítom. Hol marad a bölcs? Hol az írástudó? Hol az e világi tudás szószólója? Nem megmutatta Isten, hogy a világ bölcsessége balgaság? Mivel a világ a maga bölcsességével nem ismerte fel Istent isteni bölcsességében, úgy tetszett Istennek, hogy balgaságnak látszó igehirdetéssel üdvözítse a hívőket. A zsidók csodajeleket kívánnak, a görögök bölcsességet követelnek, mi azonban a megfeszített Krisztust hirdetjük. Ő a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg balgaság, a meghívottaknak azonban, akár zsidók, akár görögök: Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége. Hiszen Istennek a „balgasága” bölcsebb az embereknél, és Istennek a „gyöngesége” erősebb az embereknél.
Korintusiaknak írt I. levél 1,
12. Jézus meghal a kereszten

Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt. Ő Isten formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember. Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.
Filippieknek írt levél 2,
13. Jézust leveszik a keresztről és anyja ölébe helyezik

Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Mindnyájan, akik erre jártok, nézzetek ide, és lássátok: Van-e oly fájdalom, mint az én fájdalmam, amelyet nekem okoztak, amellyel megszomorított engem az Úr izzó haragjának napján?!
Jeremiás siralmai 1,
Tüzet bocsátott le a magasból, s az átjárta minden csontomat. Hálót feszített ki a lábam előtt, és elbuktatott. Elhagyatott lettem, s nyomorult egyszer s mindenkorra. (…)
Ezért sírok oly keservesen, szememből patakzik a könny. S vigasztalóm, aki erőt önthetne belém, messze van tőlem. Fiaim nyomorúságra jutottak, mert az ellenség felülkerekedett.
Sion a kezét nyújtja, de nincs, aki vigasztalja.
Jeremiás siralmai 1,
14. Jézust eltemetik

Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged. Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Erőszakos ítélettel végeztek vele. Ugyan ki törődik egyáltalán ügyével? Igen, kitépték az élők földjéből, és bűneink miatt halállal sújtották. A gonoszok közt adtak neki sírboltot, és a gazdagok mellé temették el, bár nem vitt végbe gonoszságot, sem álnokság nem volt a szájában.
Izajás 53,
Mindig szemem előtt lebeg az Úr,
ő áll jobbomon, hogy meg ne inogjak.
Ezért örül a szívem és ujjong a lelkem
s testem is békében fog majd nyugodni.
Nem adod lelkemet a holtak országának,
s nem hagyod, hogy szented meglássa a sírt.
Az élet útjára tanítasz engem.
Színed előtt az öröm teljessége,
s jobbodon a gyönyörűség mindörökké.
16, zsoltár
Záró gondolat
Mária Magdolna és a másik Mária ott maradtak, leültek a sírral szemben.
Máté 27,
Miért vagy szomorú, lelkem
és miért háborogsz?
Remélj Istenben és majd újra dicsőítem,
mint arcom felderítőjét és Istenemet!
43, zsoltár
(a képek a solymári kálvárián – Szél-hegy – készültek, Rumán Sándor csodálatos alkotásairól)




Hozzászólások