top of page

Látogatóim száma

Szerző képeRozványi Dávid

Zempléni utakon (Lengyelhoni versek 1.)



Poros kis falvak, talán semmi sem változtak évtizedek alatt, csak rendőrjárőr tűnik néha fel, a boltok bezártak, kocsiból adják a tejet és kenyeret, töredezett aszfalttal rejtett földúton megyünk, traktort, lovaskocsit kerülgetünk, ahol lehet, fojtogató nyomorban élnek itt emberek, ahogy lehet…


Közben arra gondolok, Párizsban diktált béke miatt veszett, Erdély, Dél- és Felvidék, lett idegen Ruszinföld és a Várvidék, hiába lázadtunk ellene…


Most mégis hagyjuk, hogy annyi falut, vidéket, tőlünk a nyomor szakítson el, már nem is lázadunk ez új diktátum ellen.


De az akarat szüli a feltámadást,

s a kar, mely elűzi az enyészetet.



14 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comments


bottom of page