Tegnap a magyar történelem egyik legfeketébb napjára emlékeztünk, a doni katasztrófára, ma azonban öröm az emlékezés: 1568-ban a Tordai országgyűlés ezen a napon mondta ki, a világon először a vallásszabadság elvét törvényben.
„Minden helyökön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és az község, ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse […], de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért penig senki az szuperintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa; ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől […], mert a hit Istennek ajándéka…” Érdekesség, hogy ennek a törvénynek köszönhető, hogy az unitárius (ariánus, azaz Szentháromság-tagadó) vallás egyedül Erdélyben maradt fenn a világon.
Hivatalosan a szabadságjogok csak a három nemzetre (magyar, székely, szász) és négy vallásra (református, evangélikus, unitárius, katolikus) vonatkozott, azonban gyakorlatilag az ortodox románok is részesültek benne (pl. az első román nyelvű Bibliát is Erdélyben nyomtatták).
Egy nemzet, amit minden irányból a pusztulás erői fenyegettek, nem az egységben az erő sokat koptatott szólamát választotta, hanem a szabadságot. És ez a nemzet, bár olyan szörnyű csapások érték, mint kevés népet a történelemben, még ma is él, és ha Isten és mi is úgy akarjuk, élni is fog!
A sok gyásznapunk között ne feledkezzünk meg erről az ünnepről, amivel a magyarság példát mutatott a világnak!