Herec várának balladája - Málnás
Mikor 2026-ban visszatértünk Málnásra, s mikor a könyvbemutató végén a közös versíráshoz szavakat kértem, az egyik szó Herec vára volt:
Otthon, melyt az Olt
és Herec vára őriz,
sziklaként állja az idők ostromát,
hozzon bár kék vagy vörös hullámokat.
A természet közelsége
néha ijeszt, de inkább átölel.
A választás tied:
elfogadod a mindennapi küzdelmet,
vagy mint egy vad, az állatvilág része,
elfutsz, menekülsz,
vagy maradsz és tiéd lesz a szépség,
és megóv a közösség,
melyet itt találsz.
Herec vára, vagy inkább annak romja, nem tartozik Erdély kiemelt turisztikai nevezetességei közé, pedig története számos izgalmas titkot rejt. Az Oltszem és Málnás között emelt erődítmény a XIII. első felében már állt, de nem tudni kik és miért emelték. Egyesek szerint mentsvár volt, ahová a környék népe vész idején menekülhetett (erre utalhat a legendája, ami kilenc falut[1] említ meg), de ennek ellentmond, elhelyezkedése. Mások szerint eredetileg is a Mikóak vára volt, azonban építése idején nem az ő birtoktömbjükön feküdt, hanem Sepsiszék területén. Végezetül megint mások azt mondják, királyi határvár lehetett, azonban a korabeli határoktól messzebb épült.
A legvalószínűbb feltételezés, hogy valóban királyi vár volt, azonban nem határvédelmet látta el, hanem a szoroson keresztülvezető kereskedelmi utat ellenőrizte, s ez okozta a pusztulását is: a tatárjárás után a védelmi politikai lezáratta ezt a szorost, így a vár szerepet vesztett, és az enyészet sorsára jutott. Egyetlen biztos adat maradt fenn a várról: a XVII. században már a Mikó család birtokában volt, s Mikó Miklós (1783-1839) 1827-ben a köveit használta fel oltszemi kastélya felépítéséhez.
Ma csak a legelszántabb természetjárók és várbarátok keresik fel a romokat: a medveveszély miatt nem ajánlják a túrázóknak.
Herec vára ma is őrzi titkát, s ki tudja, napvilágra kerül-e valaha? Rejtelmességében van valami tipikusan erdélyi: eredete a legendák ködébe vész, sokan vetekedtek birtoklásáért, pusztulásra ítélték, mégis létezik, s csak a legelszántabbak képesek megtalálni a maga valóságában.
Herec várának rekonstruált képe
Herec várának balladája
A várnak két legendája is van: az első szerint fekete óriások építették, számszerint kilenc, hogy itt őrizzék kincseiket, amire később szerecsen törpék őriztek. A második szerint pedig egy legendás hős, akit a Mikóak őseként azonosítanak be, s akinek kilenc környékbeli faluból állt a birtoka. Ez utóbbiban megtaláljuk a valóság magvát: a vár környéke kilenc falu közös tulajdona volt 1863-ig.
Érdekes ez a kilences szám: a magyar népmesékben inkább a hetes a bűvös szám, a székelyekben pedig gyakran feltűnik a kilences is (pl. a Kilenc nevű mesehős). Talán Székelyföldön több a titok, több varászra van szükség, mint Pannóniában…
Kilenc óriás hegyet vájja,
kilenc óriás várát rakja
átlépve nagy hegycsúcsokon,
sziklát sziklára rárakott.
Pór székelyek, földnek népe,
e várat rettegve nézte:
pogány varázs, sámán bűbáj,
ködbe vonta várnak ormát.
Kilenc óriás gyűjtött kincset,
vár mélyébe, kő tömlöcbe,
őrzi majd fekete sereg:
kilenc szerecsen törpe.
Kilenc óriás reggelente,
útnak indult kilenc fele,
kilenc falu irányába,
szegényeknek bánatára.
Kilenc falu minden kincse,
gyűlt a várnak legmélyibe,
csak a könny és keserűség,
kísérte e sereg léptét.
Szegények millió könnye,
Oltot folyóvá növelte,
ínségüknek szörnyű híre,
a világot megrengette.
Jött egy vitéz, nemes lovag,
védelme volt Isten neve,
kilenc óriásnak vesztére,
elűzte őket messzire.
Övé lett a várnak hegye,
kilenc falut hűségre vett,
de a földnek sötét mélye,
őrzött még sötét rejtelmet:
barlang mélyén, törpék népe,
vigadozva őriz kincset,
sötét éjen, őszi éjen,
énekel az erdő mélye.
[1] Oltszem, Bodok, Zoltán, Étfalva, Martonos, Fotos, Gidófalva, Angyalos és Besenyő
Hozzászólások