Látogatóim száma

  • Rozványi Dávid

Kövekből írták a sorsot... (Holokauszt)



Kövekből írták a sorsot.

Útkövek, melyeken embereket hajtottak, mint állatokat vágóhídra.

Lerombolt zsinagógák kövei, melyek tíz embert nem látnak már.

Barakkok kövei, levegőtlen, halál-szagú.

Gázkamrák betonja, felrobbantva, hogy ne vádoljanak.

Sírkövek, melyekből utat készítettek barbár kezek.

Emlékművek, melyeket emelt a vádló lelkiismeret.


Vádolnak minket a kövek, némán kérnek ránk ítéletet.



De a némaságon mindig átüt az élet: az útkövek között sarjad a fű, újra élnek a régi imák, s a halálos ítéletre fellebbez az élet: mert él Izrael, s a megbélyegzés jele, Dávid csillaga ma már büszkén lobog.


Mert a gyilkos pusztítás sosem oly erős, mint az élet, a csonkolt tönkből sarjad új hajtás, s egyensúlyba kerül az emlékezés s a remény.


HaTikvá - mert kit halálra szántak, erőt ad, köztünk él.

HaTikvá - mert amit az erőszak elvett, örökké miénk.

HaTikvá - mert Isten törvénye

az élet, s nem a halál.


Elhangzott a Zsidók Jézusért rendezvényén, 2020.09.16-án #Holokauszt #Soá #ZsidókJézusért

18 megtekintés0 hozzászólás

© 2023 by The Artifact. Proudly created with Wix.com

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now