Eljöttem keletre, hogy lássam a helyet, mely téged a világnak adott, honnan indultál keletre, s sorsodban látom sorsomat: ahogy te magyar véredet kerested, úgy jöttem én is ide, elhozva szavam s a szívemet.
Mert az ember önmagában semmiség, szél fújta por, semmi más, azok által lesz önmaga, kiket szeret: kiteljesít és kiteljesedik.
Látom az utcát:
a házadtól a templomig vezet,
mert ez volt minden út kezdete,
mely téged elvitt az ismeretlenbe,
hogy ott Testvért lelj és tudást:
évszázad múltán én ebben lettem társ.
Nagyon jó Kőrösi Csoma Sándorról írt vers. Tetszik a kapcsolat a magyar nép eredete és keleti népek hazája között. Ezt kereste és kutatta a nyelvész Kőrösi Sándor és jegyezte fel az utókornak is Köszönöm a verset és az emlékezést..