Kovászna neve, mint székelykapu, szeretettel fogad és új utakra hív, sebet gyógyít és szellemet igéz, mint ős mesélő, világot színpadra idéz, ezer mesét regél e táj, múlt harcokról, és az eljövőkről, mint anya, szelíd szemmel várja távolba szakadt fiát, őrt áll, Istennek, hazának, ezer tűzvészen át, a keserű víz itt édesbe vált, nem töri meg kapuja pokloknak, ahogy a Pokolsár sem fenyeget már.
(A vers eredeti kézirata Kovásznán, az Ignácz Rózsa emlékszoba levéltárában található)
Nagyon jó vers. Ki írta az eredeti verset, lehet tudni? Milyen nyelven íródott? Ignácz Rózsa az az irónő volt? Egy könyvét olvastam. Köszönöm, hogy eljutottatok oda is, olyan mint egy aranybánya, mindig új dolgokat tudok meg az Író Úrtól, amiről nem is hsllottam. Köszönöm szeretettel.