Erdélyi útiképek III.1
Járom utcáid Lugos, keresve a múltat, mi ideköt… Egy városháza, templom, olyan, mint ezernyi más.
Idegen hangok, idegen szavak, idegen föld, idegen terek, nem találok emlékképeket.
Tán csak játék, egy mese, hogy őseim itt éltek, talán csak képzelet, hogy itt tanulták az írásvetést, s keresztvíz mosta meg kemény fejük.
Idegen föld, magyar szót már nem hallani, ez már nem Lugos, hanem Lugoj…
Mégis, két cigányasszony szólít, zsebemben kezem aprót kotorász, de nem kérnek csak, örülnek, kérdik, honnan jövünk merre van hazánk.
Csak örültek, hogy e nekünk idegen földön, mely mégis övék, újra magyar szót hallani.
Mert ne higgy a józan észnek, a szemnek, mely csak idegent lát, a városban, hol egykor éltünk magyarok vagyunk, s nem vagyunk egyedül.
Commentaires