A Vaszary-villa ma a füredi kulturális élet egyik központja: színvonalas kiállításai, kreatív megoldásai a nem rendszeres galérialátogatók számára is élvezhetővé és befogadhatóvá teszi a festészet különböző irányzatait.
Mégis, ma nem erről akarok írni, hanem feltenném a kérdést: vajon hányan tudják, hogy ki volt Vaszary Kolos, akiről a füredi villa a nevét kapta? Sic transit gloria mundi… (így múlik el a világ dicsősége).
Vaszary Kolos szegény családban született 1832-ben, Keszthelyen. Korán árvaságra jutott, majd a papi hivatást választotta: belépett a bencés rendbe. Anyagi helyzetére jellemző, hogy Keszthelytől Pannonhalmáig az utat gyalog tette meg… Viszonylag fiatalon, 1885-ben választották meg Pannonhalmi Főapáttá. Fejlesztette az egyházi oktatást, templomokat újított fel, de még arra is gondja volt, hogy Füreden felújítsa a rend tulajdonában lévő balatonfüredi fürdőt, s az apátság birtokain meg fejlesztette a gazdálkodást. 1891-ben kinevezték esztergomi érsekké és hercegprímássá. Főpapként a papi teendői mellett aktív közéleti életet is élt: katolikus szervezeteket alapított, adománya tette lehetővé az esztergomi kórház alapítását (ma a nevét viseli), lemondott a hídvámról, így épülhetett meg az esztergomi Mária Valéria híd, aktívan fejlesztette a pedagógusképzést.
1912-ben lemondott prímási megbízatásáról és visszavonult Balatonfüredi villájába, ahol történelmi munkákat írt, 1915-ben bekövetkezett haláláig.
Gazdag életút, ha nem is egy szenté, de egy igaz papé, aki egyformán szolgálta Istenét, egyházát és hazáját - azonban ennek az életúrnak van egy különös epizódja: 1893 április 10-én egy elbocsájtott pincemester, Csolics Mihály merényletet kísérelt meg ellene. A merénylet elhárításában döntő szerepe volt titkára, Kohl Medárd (1859-1928) önfeláldozásának.
A merénylő később így vallott: „Csak akkor akartam szándékomat kivinni, amikor minden pénzem elfogyott. Arra akartam kérni, hogy fogadjon vissza vagy nyugdíjaztasson. Ha pedig megtagadja kérésemet, el voltam határozva, hogy az ő szobájában a magam torkát vágom el, nehogy tovább nyomorogjam…”
Kohl Medárd és Vaszary Kolos (forrás: https://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=060483)
A per során elfogadták ezt a koncepciót, így a merénylőt 10 év fegyházra ítélték. Érdekesség, hogy a per során először állt tanúként a magyar katolikus egyház legfőbb méltósága[1].
Felmerül a kérdés: valóban csak egy elbocsájtott alkalmazott bosszújával állunk szemben?
Az első, ami kétséget ébreszt bennünk: a merénylet elkövetésének módja sokban emlékeztet az Erzsébet királyné elleni merényletre: magányos, tapasztalatlan elkövető, kihasználja a hiányos biztonsági előírásokat és az ország egyik legmagasabb közjogi méltósága ellen kísérel meg szúrószerszámmal gyilkosságot.
A második, a védő személye: Eötvös Károly (1842-1916), aki tíz évvel korábban a tiszaeszlári vérvádperben szintén védőként szerepel.
Nem akarnék összeesküvés elméletekbe belebonyolódni, de felmerül a kérdés: vajon a merénylőre nem hatott-e a korszellem, amely a személyes sértettségen túl az esztergomi prímásban a katolikus konzervativizmus, a régi rend egyik legfőbb támaszát is látta? Vajon mi vihette rá Eötvös Károlyt, aki a tiszaeszlári perben a haladást és az ártatlanokat védte, a nevét adja egy merénylő védelméhez? Ezekre a kérdésekre valószínűleg sohasem kapunk választ…
Epilógus: Csolics Mihály 1902-ben szabadult. Vaszary Kolos közbenjárására egy kőbányai hordógyárban kapott munkát, s felesége a hercegprímástól heti 35 Ft. nyugdíjat kapott[2]. Talán ez az apróság is hozzátartozik annak a férfinak az arcképéhez, aki a balatonfüredi villát építette.
Néhány gyakorlati tanács: a látogatás előtt érdemes tájékozódni az aktuális kiállításokról a Galéria honlapján: https://kultura.balatonfured.hu/category/vaszary-galeria/vaszary-galeria-kiallitasok/. A kiállítás a fiatalabbaknak is ajánlható, mivel a látogatók egy kérdőívvel tesztelhetik megfigyelőképességüket. Végül, ajánlom, hogy látogatás előtt nézzék meg a „Cilinder és lokni – Márffy Nóra tárlatvezetése” c. videót: kiemelkedő módon készíti fel a látogatókat a kiállítás élvezetére és értésére.
[1] A bűnügyről és a perről bővebben: http://archivum.ekor-lap.hu/kultura/2016/merenylet-a-hercegprimas-ellen [2] Bővebben: http://www.huszadikszazad.hu/1903-szeptember/bulvar/a-herczegprimas-elleni-merenylet
Comments