Ha a Szent György kápolna fennmaradt volna, valószínűleg ez lenne a világ legkisebb bazilikája, ma azonban az utca szintje alá kell szállnunk, hogy megláthassuk Magyarország egyik első templomát.
A kápolna eredete a homályba vész: egyesek szerint itt alapította Adalwin salzburgi érsek Szent Mihály egyházát, s erre épült a későbbi Szent György kápolna, ahol Szent Imre herceg szüzességi fogadalmát tette le. És hogy lett Mihályból György? Szent István király szövetséget kötött Bizánccal, amelynek értelmében a pápa és a német-római császár után a bizánci uralkodó is elismerte királynak, s így részt vett a bolgárok elleni hadjáratában, így az akkori bolgár főváros, Ochrid (Ohrid) ostromában is. A bizánci császár ennek emlékére a zsákmányolt Szent György ereklyét Istvánnak adományozta, aki ezt Veszprémben helyezte el, a Szent Mihály templom helyén épült rotundában.
Bár a rotunda mérete alapján ma már inkább kápolnának tűnne, de a középkorban a benne őrzött ereklye (ne feledjük, Szent György a kereszténység egyik legnépszerűbb szentje) okán bazilikának nevezték. Népszerűségére jellemző a korabeli felirat: „N LIMI[n]E NO[n] SEDETO”, amit nagyjából így fordíthatnánk magyarra: kérjük, ne üljenek a küszöbre!
A XIII. században lebontották az eredeti rotundát és nyolcszögletű templomot építettek rá: ez már alkalmas volt arra, hogy a 36 tagú káptalan itt ülésezzen.
A templom Vetési Albert püspök idejében (1458-1486) érte el a szépségének teljességét. Egy utolsó fellobbanás: a szokásoktól eltérően a püspök nem a székesegyházába, hanem ide temetkezett, síremlékének tört darabja ma a kápolna romjai között tekinthető meg.
Pusztulásáról sajnos nincsenek pontos adataink, a XVI. században következhetett be. Tény, hogy az 1569-ben és 1572-ben készült térképeken már nem szerepel.
A kápolnát 1957-ben tárták fel, ekkor került napfényre, ahogyan ma láthatjuk. Ma eldugottan áll a székesegyház tövében, a legtöbb városnéző el is sétál mellette, pedig egykor ezt írták róla Nagy Lajos király adománylevelében: „faragott kövekből nagyon szépen épült és csodaszépen van kifestve”.
Érdemes ellátogatni ide, hiszen a széttört kövek között érezhetjük boldog Gizella és Szent Imre herceg jelenlétét, hiszen kevés épített emlék őrzi Szent István családjának a jelenlétét olyannyira, mint ez az utca szintje alá süllyedt kápolna.
Aki szeretne még többet tudni a Szent György-kápolnáról és feltárásáról, érdemes elolvasnia Erdei Ferenc - Koppány Tibor kiváló cikkét a Műemlékvédelem 1960 évi 3. számában.