Böjti szél fúj Mohol felett, templomtornyon, Tisza-parton, sok emléket felkapón, lelket tépőn, múltat fájón, szív-terhet fokozón…
Kínnak látom már a szépet, utat látok, nem érkezést, böjtöt és nem Húsvétot, hangot és már nem szót, történelmet, s nem mesét.
Mégis: tavaszfény nyarat ígér, s a kereszt sem a gyász jele, hanem a csökönyös életé, hogy bármit is mér a történelem, mindig lesz szent maradék.
Három angyal kísért engem: egyben az igazság tüze ég, egy hozza el a reményt, egy a szót, űzve a magányt, három angyalban a teljesség.
Böjt szél fújt Mohol felett, templomtornyon, Tisza-parton, angyalszárnyon susogón, lélekmélybe visz az út, s a böjt már Húsvétot hozó.
2023.
Azt sem bántam, hogy fújt(ak)!