top of page

Látogatóim száma

Sic fata volunt - Gyulafehérvár

  • Szerző képe: Rozványi Dávid
    Rozványi Dávid
  • 2023. szept. 24.
  • 1 perc olvasás


A sors így akarta - e szavakat Izabella a fa kérgébe rótta[1], de a sors maga is bizonytalan, feldob fejedelmeket és királyokat átír életeket és korokat, építők helyére küld pusztítókat…


Csak a székesegyház őriz múltat, e változó világ hulláma kövein megtörik, ígér jövőt, a tűzvész felett nemesen egyszerű, tarka jelenből Istenhez emel, emberi arcot ad a reménynek.

Márton Áron, mint az Úr angyala átírja a régi szavakat: „Isten így akarja!” - lassan békét ígér a jövő.


[1] Forgách Ferenc váradi püspök emlékirataiban feljegyezte, hogy a hagyomány szerint, lengyelországi bujdosása előtt a királyné, amikor a Meszesi-kapunál megállt pihenni, egy öreg tölgyfa kérgébe véste jelmondatának rövidítését: „SFV – Sic fata volunt”

4 bình luận


idenes.47
24 thg 9, 2023

Nagyon tetszett a vers, mert olyan történelmi tényeket írt meg, amit nem ismertem. Köszönöm!

Thích
Rozványi Dávid
Rozványi Dávid
26 thg 9, 2023
Phản hồi lại

Nagyon köszönöm!

Thích

idenes.47
24 thg 9, 2023

Nagyon jó történelmi emlékezés. Versében követhető a múlt, amit a mai ember csak igy tud megismerni. Nagyon szeretem verseit, és hiányoztak a mi irodalmi tanulmányainkból ezek az ismeretek. Köszönöm a verset.

Thích
Rozványi Dávid
Rozványi Dávid
24 thg 9, 2023
Phản hồi lại

Nagyon köszönöm! Igen, ez volt a célom, hogy előhozzam a magyar történelem elfelejteett részleteit!

Thích
bottom of page