top of page

Látogatóim száma

Szerző képeRozványi Dávid

Át a Fogarasi-havasokon

Erdélyi útiképek III.3




Kapaszkodunk felfelé, végtelen szerpentin, ritkuló erdő, csupasz hegyoldalak, bárányok legelnek a meredeken, dermesztő tájat süt a nap, vajon milyen regényt teremnek-e kövek, sziklakemény pásztoréletet, csempészeket s rablókat idéz a képzelet.


Régi rege, hogy egykor erre határ volt, mit Fogaras győzhetetlen vára vigyázott, s falat emeltek az égbe a csúcsok.


Ma nincs határ, csak turistaáradat, már nincsenek mesék, csak gépkocsi és szelfizés, hangyáknak látszanak a hegyjáró facebook-zarándokok, a világhálóra gondol, ki erre jár, hogy a képeiket majd lájkolják s megosztják…


S a törpe koron nevet Izora úrnő, feledte már hűtlen kedveltjét: tudván, ő örök, csak az ember műve múló, hiába keres csillámkövekben örök kincseket.


Lásd Izora úrnőhöz: http://www.radnaihavasok.ro/legendak


24 megtekintés0 hozzászólás

Comments


bottom of page