Élettánc I. - a tér

A haláltáncban minden élő táncot járt, mielőtt elragadta volna a halál; az élettánc ennek ellenkezője. A regény főhőse már nem lát értelmet az életében, halálra ítéli magát, de mielőtt végrehajtaná magán az ítéletet, elhatározza, hogy útra kel bejárva a teret, hogy szembenézzen a múltjával, vajon élt-e egyáltalán?

Ez volt az első igazi regényem, közel tíz évig csiszolgattam, valójában nem is egyetlen történet, hanem egy mozaik regény, amiben az ezernyi, önmagában értelmetlen történet egyetlen mozaikképpé áll össze.

"A férfi ült a padon és nem gondolt semmire, csak nézett. És a pengével játszadozva készült az öngyilkosságra. Még fél óra, talán, gondolta. S közben visszaidézte magában az elmúlt napokat, az utat, amit bejárt: a hétköznapoktól a halálkészületig..."

A regény ide kattintva érhető el!