A kávémesék születése

Az ember él, az író ír, de csak az életszülte mesék igazak és szépek. Vajon ennyi lenne a művészet lényege? Élni az életet és amit nem lehet megélni, vagy feldolgozni, abból egy műalkotás szülessen?

A férfi így gondolta: túl sok mindent átélt és elveszített ahhoz, hogy ne alkosson. Írni kezdett egy regényt, amiben minden boldogságot és boldogtalanságot megír, élete egész táncát, három kötetben. Már csak egy barátja maradt, akinek meg merte mutatni, a nő.

Kinyomtatta és átadta neki, majd a várakozás feszült hetei következtek. Végre találkoztak, és a férfi fel tudta tenni a kérdést:

- Hogy tetszett?

- Attól eltekintve, hogy öregnek, uncsinak ábrázoltál? Ezt még elnéztem volna, hiszen az életben is ilyen vagyok, főleg hétfő reggel, de az már nem volt szép, hogy meg is öltél.

- Ez a művészet… Valahogy le kellett zárnom ezt a szálat is. De csak a regényben, az életben még remélem, fontos szereplő maradsz.

- Kellenek a háttérszereplők… Egyébként tetszett, nem mondom, hogy élvezet volt olvasni, de a végére értem, és azért nem vagyunk annyira jó barátok, hogy csak a kedvedért végigrágjak ennyi oldalt.

- Akkor mondj véleményt… Tehetséges vagyok?

- Tudod, hogy mint pedagógus hiszek abban, hogy mindenkiben van tehetség, csak felszínre kell hozni. Őszinte vagy, ez már jó pont. Mintha kezdenél rátalálni a stílusodra, ráadásul az írásaidban akad olyan gondolat, amivel vitatkozni lehet…

- És nem is te lennél, ha nem vitatkoznál…

- De ezt is vártad el? Nem? Egy őszinte véleményt.

- Akkor mondd ki!

A nő felnevetett:

- Biztos nagy író vagy, mert csak azok képesek ilyen hosszan és unalmasan írni! Írj olyan röviden, hogy egy kávé mellett el lehessen olvasni és talán még sikeres is leszel!

- És esetleg még el is olvasnád?

- Na, azért mindent ne akarj! De talán igen…És csak akkor, ha nem rólam írsz, vagy ha rólam írsz, csak nekem mutatod meg.

- Miért?

- Szeretném, ha neked élő ember maradnék, nem pedig egy képzelt alak. Szeretném, ha a könyvedben nem csak egy fejezet lennék, hanem egy olyan barát, akivel lehet, hogy sohasem találkozol többet, mégis része az életednek…

A férfi este bekapcsolta a számítógépet és írni kezdett: „Kávémesék: a Boldogságbolt…”

2010-2023