Volt egy város, Krakkó volt neve, ki sárkányt rettegett, szüzeit áldozta neki, de végül legyőzte, mint ezerszer hallott sablonos mesékben.
Volt egy város, Krakkó volt neve, királyt keresett, ki minden vészen úrrá lehet, férfit talált, Báthory István[1], Erdély fejedelme, sárkányfog címerében, mert az Ecsedi lápban egyszer sárkányt ölt őse, s a férfi a város ura lett.
Így talált egymásra két sárkányölő.
Állok a sárkány barlangja előtt, s arra gondolok: miért van az, hogy minket, birodalmak országútján kóborló népeket, csak a vörös, barna s ki tudja még milyen, sárkánytól való félelem tart össze, miért nem tudunk egyszer összefogni, s közösen álmodni nagyot és merészet?
[1] Somlyai Báthory (Báthori) István (Szilágysomlyó, 1533. szeptember 27. – Grodnó, 1586. december 12.) erdélyi fejedelem (1571–1586), Lengyelország királya (1576–1586)
Nagyon szép vers, végén egy igazán szívhezszóló, "fennkölt" gondolattal! Gratulálok!