Számomra a legcsodálatosabb szavak Szent János evangéliumának első bekezdésében találhatók. Úgy gondolom, egy élet is kevés lenne ennek megértéséhez, de tartok tőle, az elmúlt kétezer év óta sem volt elég erre.
Takács István: Szent János evangélista
Először nézzük latinul. Szent János egyszerű ember volt, evangéliumát egyszerű szavakkal írta le, mégis érdemes a szavak lírai dallamára is figyelnünk: In principio erat Verbum, et Verbum erat apud Deum, et Deus erat Verbum. (…) Et Verbum caro factum est.
Az általánosan elfogadott fordítás szerint: Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige, ő volt kezdetben Istennél. (…) S az Ige testté lett.
Amin érdemes elgondolkozni: maga az „Ige” kifejezés.
Latinul: Verbum, azaz szó. A latinban ennek a szónak különös íze volt, sokszor hatalommal kimondott szót jelentett: pl. „ad audiendum verbum” (a szó meghallgatására való megjelenés) jelentette az uralkodói parancs, vagy a bíró által kimondott szó meghallgatását és teljesítését.
A görög Biblia a Logosz szót használja, ez bölcs, értelemmel bíró, logikus szót jelent.
Az első magyar bibliafordítások két szót is használtak[1]: az Ige és a Beszéd („beszíd”) szót. A „beszíd” kifejezés ekkor szóbeli megnyilatkozást jelentett, s benne volt, hogy több szóból áll, így teljes megnyilatkozásnak minősül.
Az Ige szót a mai nyelvben, mint cselekvést kifejező szót használjuk, azonban a középkor végén, amikor megjelent a bibliafordításokban, még magasabb jelentéssel bírt: természetfeletti erejű mondatot, szólást, szót értettek alatta.
Itt a földön még töredékes a nyelvünk, ahogy a tudásunk is[2], így egyik szó sem adja vissza az eredeti jelentést. Mégis, ha egymás mellé helyezzük a különböző szavakat, talán kicsit közelebb jutunk János bevezető verseinek megértéséhez: egy bölcs, hatalommal bíró, teljes, cselekvő az a bizonyos „Ige” az, aminek eljövetelét ünnepeljük Karácsonykor.
[1] bővebben: http://real.mtak.hu/7663/1/18_Heged%C3%BCsB.pdf [2] 1Kor 13,9